A József Attila Színház szombati bemutatója kapcsán Bagó Bertalan színész-rendező elmondta: amikor Major Tamás ezt a szerepet eljátszotta, az egy reveláció volt természetesen, de az 1984-ben volt a Katona József Színházban, ő maga nem is látta. Nem nyomasztja őket ez az árnyék, sem az, hogy az azóta megrendezett 2-3 előadás milyen volt.

"Spiró György darabja - annak ellenére, hogy Major Tamás felkérésre írta - egy remekmű, és megáll a saját lábán is, tehát nem feltétlenül arról szól, hogy csak Major Tamás játszhatja el. Benedek Miklós kitűnő lesz mint Boguslawski" - mondta a Jászai Mari-díjas művész.

A darab pikantériája az, hogy akkor játszódik az orosz megszállás alatt lévő, lengyel lakosságú Vilnában, az 1800-as évek elején, amikor lényegében nincs is Lengyelország, az orosz és az osztrák birodalom között egy senki földjének számít.

"Ebbe a helyzetbe hívják a szegény vidéki színházba a varsói vendégművész Boguslawskit a Tartuffe-re, ami azt jelenti, hogy egy betiltott darabot engedélyezett a gubernátor, a cár helytartója. Persze az engedély mögött van egy politikai összeesküvés, mert azt akarta mutatni a darabbal a gubernátor, hogy - látszólag - meg akarnak békélni a lengyel kultúrával. Ezért hívják Boguslawskit, a nagy, idős színészt, hogy játssza el a szerepet. A vége viszont az, hogy amikor megjelenik a deus ex machina, nem XIV. Lajos fordul be, hanem a cár festménye, és ő mondja azt, hogy minden lehetséges" - mondta Bagó Bertalan.

Megjegyezte, a történet hosszú és komplikált, de az aktualitása a történetnek ez a mondanivaló: a darab arról szól, hogy egy idősebb nagy mester hogyan szervült be a közegbe, és hogyan tud konfliktusok által eljutni odáig, ahova a darab végére eljut. Van egy nagy csavar az előadásban, és a végére kiderül, hogy miért is van ott Boguslawski és mit tett.

"A darab szabadságot áraszt és úgy oktatja a színészeket, hogy a legfontosabb az, hogy az ember szabadgondolkodó legyen, és ne adja olcsón becsületét és a művészetet" - mutatott rá Bagó Bertalan.

Ez tehát egy kortalan dráma, épp az a jó benne. Ezért a rendező szerint nem szükséges aktualizálni - nagyjából megtartja az eredeti korban, de persze azért "hajaz" a mára, ment például pusztán magát a színházat használja díszletként, szinte üres a színpad, amikor játszanak.

"Felhasználom a József Attila Színház színpadának adottságait, és csak amikor a színház a színházban van, akkor építek fel egy színpadot. De amúgy mindent bejátszuk, az egész színpadot, a nézőteret is, az egész színházat."

Az előadás nagy százalékában a próbáról szól, ami külön érdekességet tartogat a nézőknek Bagó Bertalan szerint, hiszen egy kicsit műhelyszerű lesz.

"Aki megnézi ezt az előadást, az belecsöppen egy nem ismert részébe a színháznak: látja a próbafolyamatokat, a nyűglődéseket, és látja, hogy hogyan viselkednek a színészek civilben. Olyan lesz, mint hogyha bekukucskálhatna, beláthatna egy olyan részére az életnek, ami nem adatik meg csak a bennfenteseknek."