Márciusban a turisztikai, kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken mintegy 1 millió 200 ezer vendég 2 millió 700 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 0,6, a vendégéjszakáké 0,9 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

„Ha önmagában csak ezt az adatot nézzük, akkor nagyon örömteli dolog, hogy nő a vendégek és a vendégéjszakák száma, ugyanakkor ezzel párhuzamosan azt is meg kell említeni, hogy a szállások átlagára viszont jelentősen csökkent” – mondta az InfoRádióban Flesch Tamás, a Magyarországi Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Megjegyezte,

a csökkenés mértéke ugyan egy számjegyű, 5-8 százalékos, de ez azért sokat jelent szállodámként, és így valószínűleg a jövedelmezőség is zsugorodni fog.

A szakértő szerint ez egy több összetevős problémakör, és a budapesti szállodák esetén, ahol az árak nagyrészt euróban vannak megadva, ott az euró árfolyamának kedvezőtlen alakulása is szerepet játszik az eredményben, lévén a szállodaszövetség egy gyengébb forinttal spekulált, amikor a terveket összeállította. Megjegyezte azonban, hogy nemzetgazdaságilag nem rossz az erősebb forint, ám a szálláshelyek terén, ami Budapesten voltaképpen egy exportágazat, ez nem segít. Azaz a szállásadók örülnek, hogy több a vendég, ugyanakkor a bevétel viszont kevesebb – összegezte a tiszteletbeli elnök.

Flesch Tamás szerint nehéz megmondani, hogy az eredményekben közrejátszhat-e, hogy esetleg többen a szállodák helyett más típusú szálláshelyet választanak, de összességében azt látja, hogy a legtöbben igyekeznek több vendéget valamivel alacsonyabb áron megszerezni. Az év első három hónapjában, ami voltaképpen még utószezonnak számít, egyébként is jellemző, hogy az ágazati szereplők igyekeznek az árakkal variálni és így több vendéget becsábítani – magyarázta, megjegyezve, hogy

ezúttal a budapesti szállodákban is gyengébb volt az átlagár, mint egyébként.

A vidéki szálláshelyek kapcsán elmondta, hogy itt némiképp más a helyzet, sokan inkább kivártak a választások körüli bizonytalanság miatt a pihenésükkel, tartalékoltak. Hozzátette, a szállásadók a Budapesten kívüli területeken is igyekezték ösztönözni a keresletet az alacsonyabb árakkal, és úgy tűnik, ez sikerült is. A szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke úgy fogalmazott: az ágazat összbevétel szempontjából jelenleg nem áll jól, mint szeretné, de hosszú még az év.

A nyári főszezonra a szövetségnél alapvetően optimistán szoktak gondolni elmondása szerint, ugyanakkor Flesch Tamás azt is megemlítette, hogy a külföldről érkező vendégek esetén nem szabad figyelmen kívül hagyni a jelen világgazdasági helyzetet, az olajválság okozta bizonytalanságot. Mint mondta,

előfordulhat, hogy nem indul annyi repülőjárat, drágábbak lesznek a repülőjegyek, és ez kihathat nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki szálláshelyek forgalmára is.

Másrészről viszont a Magyarországi Szállodák és Éttermek Szövetsége úgy véli, éppen ezek miatt lehet élénk a belföldi kereslet, hiszen a költséges utazás miatt többen dönthetnek úgy, hogy Magyarországon belül nyaralnak, növelve a magyar vendégéjszakák számát. Éppen ezért vélik úgy, hogy a 2026-os egy elfogadható év lesz.

A tavalyi, 2025-ös évvel kapcsolatban Flesch Tamás azt mondta, nem kifejezetten mondaná csúcsévnek, hiszen a szállodásoknak nem sikerült megdönteniük a jövedelmezőségi vagy bármilyen más csúcsot, ugyanakkor tény, hogy magas volt a vendégek aránya, és a bevétel is elfogadható volt. Leszögezte, nem biztos, hogy idén sikerül túlszárnyalni a tavalyi év számait, de úgy fogalmazott, hogy jó lenne egy tisztességes 2026-ot zárni.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.