eur:
408.18
usd:
387.72
bux:
77771.12
2024. november 16. szombat Ödön
A műszakilag elkészült újjáépülő Lovarda a budai Várban 2020. február 7-én. A régi pompájában helyreállított és multifunkcionális rendezvénytérnek szánt épületet jövőre adják át a környezetének rendezése és akadálymentesítése után. A Hauszmann Alajos által tervezett és 1902-ben felavatott épület a második világháborúban megsérült, és bár helyreállítható lett volna, 1950-ben mégis lebontották. Most 70 év után született újjá a Nemzeti Hauszmann Program keretében.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Máris kész a budavári Lovarda és a Csikós-udvar is, a hétvégétől meg lehet nézni

A Csikós-udvar idén szeptemberben már csatlakozhat a Budapesti Borfesztivál helyszíneihez.

Határidő előtt elkészült a budavári Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Csikós-udvar nagyobb részének rekonstrukciója, amelyek először a Kulturális Örökség Napjai keretében, szombaton és vasárnap nyílnak meg a nagyközönség előtt.

Ahogy az alig egy hónapja átadott Szent István-terem, úgy a Lovarda és környezetének rekonstrukciója is bizonyítja, hogy a magyar képző- és iparművészet képes helyreállítani a második világháború és kommunizmus rombolásának áldozatául esett műemlékeket - mondta el az épület keddi sajtóbejárásán a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely hozzátette: itt is sikerült helyreállítani a múlt egy dicső művészeti alkotását, ráadásul határidő előtt.

Mint hangsúlyozta, a budai Vár rekonstrukciója és az I. kerület ezen részének fejlesztése a kormányzati ciklusokon átívelő Hauszmann-program keretében zajlik, amely az egész ország számára büszkeségre ad okot, ráadásul a főváros számára szükséges közösségi tereket hoz létre.

"A Karmelita kolostor felújításának kivételével pártpolitikai viták fölötti ügynek tűnt a helyreállítás, és bízunk abban, hogy ennek a történelmi térnek a helyreállítása a továbbiakban is zavartalanul haladhat" - közölte a miniszter.

A Csikós-udvar idén szeptemberben már csatlakozhat a Budapesti Borfesztivál helyszíneihez, majd remélhetőleg ezt követően is a budapestiek és minden magyar számára kedvelt kikapcsolódási helyként fog szolgálni - mondta el Gulyás Gergely.

Fodor Gergely, a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos felidézte, hogy a Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, eredeti Királyi Lovarda 1902-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. A világháború pusztításai a Lovardát sem kímélték, de az épület ennek ellenére menthető lett volna, a kommunista hatalom mégis a lerombolása mellett döntött - emlékeztetett.

Mint hozzátette, a hiteles rekonstrukció során hűen követték a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel, az épület így Budapest legkorszerűbb és legelegánsabb rendezvényközpontjaként nyílhat meg.

A beruházás során rendezték a Lovarda közvetlen környezetét is, a teljes terület minden elemének megújítása pedig 2022 tavaszára készül el a Karakas pasa tornyának befejezésével - közölte.

Fodor Gergely kiemelte, hogy gondoskodtak az akadálymentes megközelítésről is: a Palota útról két nagy kapacitású lift szállítja a látogatókat a Csikós-udvarra, de újjáépítették az ország egyik legszebb történelmi lépcsőjét, a Stöckl-lépcsőt is, amely a Hunyadi-udvarral teremt összeköttetést.

"Célunk a Budavári Palotanegyedet visszaadni az embereknek, a városrészt visszavarrni Budapest városszövetébe" - fogalmazott.

A Várkert Bazár, a Karmelita kolostor, a Főőrség, a palota déli összekötő szárnya és benne a Szent István-terem újjáépítésével, a Lovarda és a környező területek átadásával a munkának még koránt sincs vége. Már megkezdődött a József főhercegi palota és az egykori Vöröskereszt székház újjáépítése, és a jövő héten hozzáfognak a Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciójához, majd novemberben megindul a palota A épületének felújítást megelőző feltárása is - közölte Fodor Gergely.

Címlapról ajánljuk

Így fogja meg demenciában szenvedő idősek kezét a szentendrei skanzen

Társadalmi Innovációs Díjat kapott a skanzen demenciaprogramja. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a magyarországi múzeumi szférában elsőként kezdett el foglalkozni a világszerte egyre nagyobb kihívást jelentő betegség problémájával. Az InfoRádió Bokonics-Kramlik Mártát, a program koordinátorát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×