eur:
412.97
usd:
390.23
bux:
77936.21
2024. december 1. vasárnap Elza

Mégis vissza akarja szerezni a Koh-i-Noor-gyémántot India

Az indiai kormány kedden bejelentette, hogy mégis vissza akarja szerezni az országnak a Koh-i-Noor-gyémántot, amelyről egy nappal korábban az indiai államügyész-helyettes az ügy legfelsőbb bíróságon zajló tárgyalásán azt állította, hogy India nem próbálja meg visszakapni Nagy-Britanniától.

Az államügyész helyettes hétfőn, a drágakő visszaszerzésére indított közérdekű per előtt tartott meghallgatáson kijelentette, hogy a Koh-i-Noor-gyémántot, amely ma a brit koronaékszerek része, nem lopták a britek, hanem ajándékba kapták: Randzsit Szingh, az utolsó szikh maharadzsa ajándékozta azt a brit Kelet-indiai Társaságnak.

Az indiai kulturális miniszter azonban kedden közleményben szögezte le, hogy az indiai kormány mindent el fog követni a gyémánt visszaszerzésére.

A legfelsőbb bíróság egy jogi csoport petíciójával kapcsolatban rendezett meghallgatást, amely azt követelte, hogy az indiai kormány tegyen meg mindent a gyémánt visszaszolgáltatásáért.

A bíróság hat hetet adott a kormánynak, hogy alaposan gondolja át és alakítsa ki álláspontját a kérdésben, mielőtt a beadványról döntenének.

A nagy, ovális alakú, halványlila színű gyémántot a dél-indiai Ándhra Prades államban, Guntur közelében találták feltehetően a 13. században. Csiszolatlanul 793 karátos volt, elsőként a Katatija-dinasztia birtokolta.

A következő évszázadokban a kő többször is gazdát cserélt, mielőtt Viktória brit királynőhöz került volna. A gyémánt 1851-ben érkezett Londonba, átadását Indiában még ma is a nemzeti önérzeten esett sérelemként tartják számon.

A Koh-i-Noort 1911-ben belefoglalták V. György feleségének, Mária királynénak a koronájába, majd 1937-ben VI. György feleségéé, Erzsébeté, II. Erzsébet édesanyjáé lett. A gyémántot a Towerben, a koronaékszerek között őrzik.

India, Pakisztán és Afganisztán is megpróbálta már megszerezni az ékkövet az elmúlt évtizedben, a brit kormány eddig a Koh-i-Noor visszaszolgáltatására tett minden kísérletet visszavert.

Címlapról ajánljuk
Kemény Dénes az új vízilabdaszabályokról: a magyaroknak kedvez is meg nem is

Kemény Dénes az új vízilabdaszabályokról: a magyaroknak kedvez is meg nem is

Jövőre már egészen új szabályokkal játsszák a vízilabdát. A legnagyobb változásokról az InfoRádió Kemény Dénest kérdezte, aki felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi szövetség vezetősége a szakmai bizottság javaslata ellenére vezette be azonnali hatállyal, tesztidőszak nélkül az új előírásokat – rövidebb pályáról és kisebb támadóidőről, de több mezőnyjátékosról. Beszélt arról is, hogy ez jó lehet-e a magyaroknak.

"Mert ha ég a koszorú, akkor másodpercek kérdése, és ég az asztal, onnantól pedig már az egész szoba"

A karácsonyfát tartsuk vízben, így nem szárad ki olyan gyorsan és így gyúlékony sem lesz. Legyen mindentől másfél méter távolságra, ha viszont kigyullad, megvan, pontosan mit csináljunk. A csillagszórót a fán pedig felejtsük el! A katasztrófavédelem szóvivője részletesen elmondta az InfoRádióban, hogyan akadályozhatnánk meg, hogy részünk legyen "a legszörnyűbb látványban".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.02. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×