"Azért nem akarok tüntetésen szavalni, bár szerintem jól csinálnám, mert hihetetlen szenvedélyesen, harcosan tudom képviselni a véleményemet. Valahogy az az érzésem, hogy amikor színészként a színpadra lépek, akkor csak a rétegek mögött van Udvaros Dorottya, mert előttem ott kell lennie a szerep különböző rétegeinek. Azt remélem, eddig is így volt az életem során, hogy ez még így fog tartani egy darabig, hogy nagyon különböző szerepeket játszhatok.

Úgy érzem, hogy engem teljesen ártatlanul, tisztán kell, hogy a néző megkapjon, hogy semmi prekoncepciója ne legyen velem kapcsolatban. Azt tudja, hogy színész vagyok, aki sokféle szerepet játszom, de onnantól kezdve ő csak a figurával foglalkozzon, akit eljátszom, akinek a testemet, a lelkemet odaadom. Az a figura éljen. Engem az izgat, hogy egy előadást hozzunk létre, eljátsszunk egy színdarabot, és az az érzésem, hogy ebben nekem hátul kell maradnom, több fátyol mögött kell lennem nekem.

Ehhez az a jó, ha a nézők nem azzal foglalkoznak, hogy mi az én véleményem. Amúgy is ma imádnak mindenkit valamelyik oldalra beszuszakolni, ez nyilván egyszerűbb, ő itt van, a másik meg ott van. Engem csak a minőség érdekel. Pusztán azzal, hogy valaki azt mondja, hogy keresztény családi értékeket akar képviselni, önmagában nincs bajom.

Az én édesapám az egész életét templomba járó emberként élte le. Hozzáteszem, egy olyan toleráns emberről van szó, aki soha semmilyen módon nemhogy nem követelte, még nyomást sem gyakorolt rám, hogy én ebben kövessem, nem is követem. A minőség érdekel, hogy valaki milyen tehetséggel, sokrétű gondolkodással akar bármilyen témához hozzányúlni" - fogalmazott Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színésznő.

A színházban nagyon fontos a nézők visszajelzése és az, hogy a közönség mennyire tud közös nevezőre kerülni az előadással és a játszó színészekkel - mondta a Kossuth-díjas színésznő.

"Öt percen belül megérzem, hogy aznap este megérzem, milyen lesz a közös együttlét a nézőkkel. Nekem egyébként minden egyes előadás egyfajta közös együttlét a nézőkkel, ez nem arról szól, hogy eljátszom egy szerepet szépen, hanem az izgat, hogy mik azok a szösszenések, amik jönnek a nézőtérről. Ha már az ember ennyi évet eltöltött a pályán és tényleg érzi. Nem azt akarom, hogy engem szeressenek, utálhatnak is, nem érdekes.

Egyszer volt egy nagy vitánk, mondtam, annyira rendesek a nézők, ha nem tetszik, akkor is, kicsit unottan ugyan, de tapsolnak. Hát dobáljanak meg paradicsommal, ha nem tetszett! Nekem nem kell unalmas tapsolgatás! Tudni szeretném, hogy hatott, ami történt a színpadon vagy nem. Engem a hatás érdekel. Nem az kell, hogy szeressen, hanem akarjon velem jönni" - hangsúlyozta Udvaros Dorottya.