Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa elmondta, a 4. és az 5. században bevándorló germán törzsek beolvasztották a szarmatákat, így ebből a korszakból csak kevés lelet maradt fenn.

A szarmata település helye ismert volt, a nyolcvanas években találtak rá, feltárására azonban eddig nem került sor. Ismeretlen volt a kora és a település szerkezete is. Az ásatások a héten fejeződnek be.

A régészeti vezető elmondta, hogy a megelőző feltárásokat januárban végezték a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának koordinálásával.

A feltárás a szarmatakori falu észak-nyugati szélét, mintegy 1500 négyzetmétert érint. A leletek szerint a faluban élők mezőgazdasági tevékenységet folytattak, gabonát termeltek és állatokat tartottak. Az ásatások során rábukkantak a település gazdasági központját. Terménytárolónak használt vermeket és gödröket, valamint őrlésnél használt malomkődarabokat, juh-, marha- és kecskecsontokat találtak.

Előkerült egy egészen ép, több mint másfélezer éves kutyakoponya és néhány, földbe ásott lakóház darabjai. A leletek között van több, különleges edényformára utaló cserépdarab, közülük néhány alkalmas a teljes helyreállításra. A leleteket a tervek szerint a Munkácsy Mihály Múzeumban mutatják majd be.