Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Irodalmi Nobel-díjat kaphatott volna 1963-ban Charles de Gaulle

Charles de Gaulle-t irodalmi Nobel-díjra jelölték 1963-ban - jelentette be a Svéd Királyi Akadémia, amely minden évben felfedi az ötven évvel korábbi jelöltek névsorát.

Az 1963-as lista meglepetése, hogy a korabeli francia elnök is az irodalmi Nobel-díj jelöltjei között szerepelt. De Gaulle legismertebb műve akkoriban az 1954 és 1958 között megjelent Háborús emlékiratok három kötete volt.

Az irodalmi értékei miatt nagyra tartott, A reménység emlékiratai című memoárja később, nem sokkal halála előtt, 1970-ben jelent csak meg, amikor a tábornok már nem volt hatalmon. Nem de Gaulle volt az első politikus, akit a díjra jelöltek: 1953-ban Winston Churchill, Nagy-Britannia korabeli kormányfője kapta az irodalmi Nobel-díjat.

Az 1963-os, szűkített listáról röviddel a díjazottak hivatalos bejelentése előtt levették a francia tábornok nevét. A névsorban szerepelt az ír Samuel Beckett, aki 1969-ben, illetve a chilei Pablo Neruda, aki 1971-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Végül 1963-ban egy görög költőt, Jorgosz Szeferiszt tüntették ki a neves elismeréssel.

Évente mintegy hétszáz személyiséget kér fel a Nobel-bizottság, hogy tegyenek javaslatot, kik érdemlik meg a díjat, ezután a díjazottak nevének októberi közzétételéig apránként rövidítik a jelöltek listáját.

Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×