Doncsev Toso, a Szófiai Magyar Intézet igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy az irodalmi estet közösen rendezik a Salom egyesülettel. Emil Baszat irodalomtörténész mutatja be Kertész Imre bolgárul megjelent műveit, így a Sorstalanságot, a Gályanaplót, a Jegyzőkönyvet és a Kaddis a meg nem született gyermekért címűt.

Hadzsikosztova Gabriella színművész, a budapesti bolgár színház, a Malko Teatro vezetője irodalmi kollázst állított össze és ad elő Kertész Imre írásaiból.

2002. október 10-én jelentették be Stockholmban, hogy Kertész Imrének ítélték az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint az egyénnek a történelem barbár önkényessége elleni törékeny kísérletét ábrázolja a Sorstalanság című regényében, amely életművének legismertebb darabja, még hindi és arab nyelvre is lefordították - tette hozzá Doncsev Toso.

Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten és 1944 nyarán, 14 évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban is fogva tartották, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Ezt követően újságírással és fizikai munkával, később fordításból tartotta el magát.

Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban született meg az 1960-tól 1973-ig írt első regény, a Sorstalanság gondolati alapanyaga. Bár a könyv 1975-ben jelent meg először (az első német fordítás 1990-ben, az angol változat 1992-ben látott napvilágot), csak a 80-90-es években születtek olyan kritikák, amelyek a magyar irodalmi posztmodernség kánonjába sorolták Kertész Imre regényét.