Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild

IMAX mozi Magyarországon

Ma nyílt meg Budapesten Magyarország első IMAX mozija. Az IMAX az Image Maximum rövidítése, ami magyarul nagyjából annyit jelent, hogy maximális képhatás.

Az IMAX formátumot négy kanadai tervezte. Első kísérletük az 1967-es világkiállításon bemutatott több projektoros rendszer volt, amelyet a technikai nehézségek miatt egyszerűsítettek, és az 1970-es világkiállításra elkészítették az egyprojektoros IMAX változatot. 1971-ben Torontóban átadták az első állandó IMAX rendszert.

Az IMAX filmformátum a hagyományosnál sokkal nagyobb méretű és felbontású képek vetítésére szolgál. A szabványos IMAX vetítővászon 22 méter széles és 16 méter magas, de lehet ennél nagyobb is. A képarány nem a mozikban megszokott szélesvásznú, hanem a hagyományos tévéknél szokásos 4:3-as.

Az IMAX rendszer mellett két más változat és létezik: az IMAX Dome-ot egy kupolára vetítik, így a nézőt teljesen körbeveszi a film. Az IMAX 3D filmeket pedig két, a két emberi szemnek megfelelően elhelyezkedő kamerával veszik fel, majd a két filmet ugyanarra a vászonra vetítik. A néző egy speciális szemüveget visel, amivel a film három dimenziós benyomást kelt.

Az IMAX technológiával leginkább dokumentumfilmeket készítenek, de több játékfilm IMAX-es változatán dolgoznak. Elkészül hamarosan a Godzilla, a Harry Potter és a főnix rendje, a Transformers, és Batman legújabb részének IMAX verziója. Ezen kívül egy U2 turnéfilm IMAX változatának is folynak az utómunkái.

A most megnyílt budapesti IMAX-ben két 3 dimenziós filmet vetítenek: egy 40 perces dinoszauruszokról szóló kalandfilmet és egy mélytengeri természetfilmet nézhetnek meg az érdeklődők.

Hanganyag: Litauszky Balázs

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump nemzetközi koalíciót küld a Hormuzi-szorosra - Híreink az iráni háborúról szombaton

Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump nemzetközi koalíciót küld a Hormuzi-szorosra - Híreink az iráni háborúról szombaton

Pontosan két héttel ezelőtt indult az iráni háború, legújabban Donald Trump a Közel-Kelet történetének egyik legdurvább bombázásról számolt be, az iráni olajtermelés központjának számító Kharg szigetet támadta az amerikai hadsereg. Az ezidáig érintetlen sziget kezeli az iráni olajexport 90 százalékát, bár Trump szerint az olajinfrastruktúrát nem lőtték, csak a katonai létesítményeket. Pénteken Trump arról is beszélt, hogy szerinte Oroszország Iránt segíti. Közben a hírek szerint az Egyesült Államok további 5000 katonát és több hadihajót tervez a térségbe küldeni. Délután Donald Trump elnök bejelentette: nemzetközi koalíció alakul a Hormuzi-szoros biztosítására, melyben remélhetőleg Kína is részt vesz majd. A közel-keleti háborúról szóló szombati cikkeineket ebben a hírfolyamban gyűjtjük össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×