Amint a legfőbbügyész-jelölt parlamenti leszavazása megtörtént, az államfő azonnal tájékoztatta a megjelent újságírókat a parlament folyosóján; ismert, nem választotta meg az Országgyűlés Szathmáry Zoltánt, Baka András jelöltjét a legfőbb ügyészi posztra.

Baka András rendkívüli sajtótájékoztatóján az eredményt kommentálva elmondta:

„Hogyan született meg a jelölésem? Hivatalba lépésem utáni napon megkezdtem a jelölésre való felkészülést, a jelölteket az ötödik napon elkezdtem meghallgatni, ennek egy része a sajtó előtt ismert.”

A konzultációk eredményeképp jutott a jelölésre, nem politikai szempontok alapján mérlegelt, hogy ki kinek elfogadható, ez nem szerepelt a mérlegelésben, a szakmai alkalmasság volt a mérvadó számára.

Visszautasította, hogy Polt Péter korábbi legfőbb ügyész hatalomátmentése szerepet játszana a jelölésében.

A parlamenti döntés nem változtatta meg a szakmai értékelését, attól még, mert nem támogatták, nem vált szerinte alkalmatlanná.

Tudatosan keresett olyan jelöltet, aki ismeri az ügyészség belső működését, a megújításhoz nem elég tudni, hogy min kell változtatni, azt is kell tudni, hogy hogyan és kikkel kell a változtatást végbevinni.

„Ismeri az ügyészséget, de nem foglya annak” – állt ki jelöltje mellett Baka András.

Tanulság viszont számára, hogy a közbizalom megrendülésével szembe kell nézni, a kollektív megbélyegzés azonban szerinte tévút.

Úgy látja, nem elég a legfőbb ügyész megválasztása, az ügyészi kart is meg kell újítani, a változás célja pedig nem lehet a politikaibefolyás-váltás.

A parlamenti döntés szerinte megér egy beszélgetést, de a szavazás eredményét tiszteletben tartja.

Az eredményt nem kudarcnak, hanem a demokrácia működésének tekinti,

mindenkinek más lehet a mérlegelési szempontja, mindenki a saját döntési felelősségi körében dönthet.

A legfőbb ügyész személyében továbbra sem fog egyeztetni, ehhez független joga van.

Szerinte nem következtetés az sem, hogy (fél)prezidenciális rendszert kell létrehozni.

A döntést tehát nem kritizálja, az ahhoz vezető utat viszont kommentálta:

• a jelöltet személyesen meghallgathatta volna a Tisza-frakció
• más frakciók részéről semmiféle érdeklődés nem mutatkozott a jelölt személye iránt.
• a meghallgatás még nem jelentett volna támogatást, tájékozódást viszont igen
• már a jelölés előtt erős, a közvéleményt manipuláló folyamat zajlott, jogászok nagyon határozottan alakították a jelöltről a nyilvános képet, elfogadhatatlan, hogy bizonyos ügyvédi irodák minden eszközt felhasználtak arra, hogy befolyásolják a választást, politikai síkra terelték a kérdést
• „a jelölt Polt embere” vád nem állja meg a helyét, érdemes lett volna az életrajzára egy pillantást vetni, éles ügyekkel nem került kapcsolatba a Legfőbb Ügyészségen
• Szathmáry Zoltán testvéréről: a nyilvánosságban megjelent körülményeket ismerte, nem utólag szembesült róla, belső tájékozódása során további információkat is megismert, amelyek viszont nem nyilvánosak, de árnyalják a képet. Később a nyilvánosság sokkal több részletet megismerhet majd.

A jövőről is beszélt: alkotmányos feladata nem ért véget, rajta a sor, hogy új jelöltet állítson, meg is fogja tenni, a mérce és a módszer nem változik, a politikai egyeztetés kizárt. Az ügyészi szervezet megújítását a leendő legfőgbb ügyésznek kell vezetnie, nem a pártoknak, és ez nem „egyemberes” feladat, nem szabad túlbecsülni a legfőbb ügyész személyét – jelezte Baka András, aki azzal zárta: folytatja a konzultációkat, és egyelőre nem kíván többet mondani.