Mint arról beszámoltunk, Friedrich Merz német kancellár átalakította kormányát, javaslatára Frank-Walter Steinmeier államfő szerdán három új minisztert nevezett ki. A változtatások a közlekedési és az egészségügyi tárcát, valamint a kabinetfőnöki tisztséget érintik. Steffen Bilger kereszténydemokrata politikus került a közlekedési, Carsten Linnemann pedig az egészségügyi minisztérium élére. A Kancellári Hivatalt Nina Warken vezeti majd, aki eddig egészségügyi miniszter volt.

Prőhle Gergely szavai alapján a jelenlegi változások legfőbb oka az, hogy

a Merz-kormány most már gyakorlatilag fél éve nem tud kijutni abból a népszerűségi hullámvölgyből, amiben van, és ez különösen a kancellár személyére igaz.

A mostani változássorozatot az indította el – tette hozzá a korábbi berlini nagykövet –, hogy az eddigi frakcióvezető, CDU-frakcióvezető, Jens Spahn, aki vállaltan homoszexuális, úgy fogadott örökbe egy gyereket, hogy azt egy béranya szülte meg az Egyesült Államokban, mert ez az eljárás Németországban nem engedélyezett. Innentől kezdve számára nem maradt más, mint a lemondás, ezért erre a kulcsfeladatra, a frakcióvezetésre új szereplőt kellett keresni, ez pedig az eddigi kancelláriaminiszter Thorsten Frei lett.

De ilyen módon már az ő helyét is be kellett tölteni, oda az eddigi egészségügyi miniszter került, de a korábbi közlekedési minisztert is lecserélte a kancellár, tehát egy ilyen „ringlispíl indult meg”, aminek a kivitelezése, az emberi oldala számos problémát vetett föl a CDU berkein belül, „és rávilágított arra a nehézségre, hogy a pártot összetartani ilyen nehéz időszakban, amikor a keleti tartományokban egymást követik a választások, igen nehéz és olyan személyes karizmát igényel, ami a jelenlegi kancellárnak nincs meg” – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója, hozzátéve: ide vezethető vissza az a válságos helyzet, amit ugyan ez a személyi változássorozat orvosolni próbál, de inkább még több konfliktust generált.

Hogy lehet-e folytatása a személycsere-sorozatnak, azzal kapcsolatban azt mondta, nagyon nehéz megállapítani, hogy igazából mely szakpolitikai terület az, ahol egy személyi változás segítene.

Merz népszerűtlensége ugyanis nagyon kihat az egész kormány megítélésére is, úgyhogy

elég sokan latolgatják már azt is, hogy kancellárcsere is felmerülhet,

de ez a konstruktív bizalmatlansági indítvány rendszerében, ami Magyarországon is él, amíg nincs meg az ellenjelölt, aki mögé egy parlamenti többséget lehet felsorakoztatni, addig a kancellár személye meglehetősen stabil.

Prőhle Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy az új miniszterek az államfő előtt ugyan letették az esküt, de ezt a parlament színe előtt is meg kell ismételjék, a Bundestag viszont csak szeptemberben ülésezik.

Ebből elég jelentős jogi vita alakult ki, hogy akkor most ők mennyire is tekinthetők miniszternek,

de tekintettel arra, hogy a parlament összehívása nagy költségekkel járt volna, ezért úgy tűnik, hogy ebben a mostani helyzetben ezt mindenki hallgatólagosan tudomásul veszi. „Szerdán kitört a vakáció a német kormányban is, úgyhogy most mindenki szabadságát tölti, a miniszterek pedig majd az első parlamenti ülés alkalmával tehetik le az esküt” – ismételte meg az InfoRádióban a korábbi berlini nagykövet.

A cikk alapjául szolgáló interjút Domanits András készítette.