A mandátumkorlátozás körül kibontakozott vita leegyszerűsítve arról szól, hogy visszaható hatályú, ezért tilalmas, vagy a jövőre néz, ezért szabad. Hack Péter jogász szerint nagyon egyszerű végiggondolni, mi lett volna, ha a szabály úgy születik meg, hogy ezentúl 12 évig lehet valaki képviselő a 2030-ban megválasztott országgyűléstől kezdve.

Úgy látja, hogy az az alapvető politikai indok, hogy valamilyen rotációt jó lenne teremteni a politikai képviseletben, azért áll meg nehezen, mert épp egy olyan pillanatban vezetik be, amikor a képviselők 80 százaléka kicserélődik, ami azt bizonyítja, hogy

egyáltalán nincsen befagyva a politikai rendszerünk,

már maga a választási rendszer garantálja, hogy a képviselőktől, akik nem jól dolgoznak, megszabaduljanak.

Az alkotmánybírók vonatkozásában hasonló korlátozást vezettek be, ami csak a törvény hatályba lépése után lesz érvényes. A korábbi 12 éves mandátumot lerövidítették kilenc évre, de ez a kilenc év csak a jövőben megválasztandó alkotmánybírókra, tehát a jelenlegi 15 alkotmánybíró közül csak Sonnevend Pálra vonatkozik. Mindenki más 12 évet dolgozhat – fogalmazott a volt politikus, aki a 70 éves korhatár visszaállítását helyesnek tartja. Szerinte, ha a képviselőknél és a miniszterelnöknél is ezt tették volna, akkor sokkal kevesebb kritika érte volna a szabályozást, akkor nem merülne fel a visszaható hatály tilalmának kérdése.

Hogy a visszaható hatály tilalma értelmezhető-e egyáltalán egy választási kérdésben, azzal kapcsolatban az ELTE emeritus professzora úgy fogalmazott, hogy például a büntetőjogban a legerőteljesebb és a legalapvetőbb, hogy ne lehessen visszamenőleg felelősségre vonni, de hátrányos jogkövetkezményt sem lehet visszaható hatállyal megtenni. A Fidesznek épp ez volt az alkotmánybírók 70 éves korhatárával kapcsolatban a kritikája, hogy az jogállamellenes vagy Alaptörvény-ellenes, ennek ellenére Hack Péter úgy véli, hogy észszerű érvek szólnak ezen életkorhatár mellett, és a világon nagyon sok helyen van ilyen szabály. Hozzátette: a Fidesz egyoldalúan szüntette meg korábban a korhatárt az alkotmánybíróknál, kifejezetten politikai érdekből, és így nagyon nehéz azt mondani, hogy „mi egyoldalúan megváltoztathatjuk a szabályokat, de a másik fél egyoldalúan nem változtathatja vissza”.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést alább megnézhetik, meghallgathatják.