Infostart.hu
eur:
363.54
usd:
314.45
bux:
148632.55
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Sanghaj, 2017. április 19.Egy Volkswagen ID Crozz elektromos szabadidőautó (SUV) a 17. Sanghaji Nemzetközi Autószalonon 2017. április 19-én, a kínai nagyvárosban tartott tíznapos járműipari szakkiállítás nyitónapján. (MTI/EPA/Sherwin)
Nyitókép: MTI/EPA/Sherwin

Sokkolja Németországot Kína

A Német Iparszövetség szerint a német ipar egyre nagyobb kihívásokkal szembesül Kína miatt: a szervezet úgy véli, hogy az úgynevezett "Kína-sokk 2.0" a kritikus nyersanyagoktól való függőség, az alulértékelt kínai valuta, valamint az államilag támogatott túltermelés révén komoly nyomást gyakorol az európai gazdaságra.

A BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) ügyvezetője, Tanja Gönner a dpa német hírügynökségnek azt mondta, hogy a kínai állami támogatásokkal létrejött túlkapacitások akadálytalanul áramlanak az Európai Unió belső piacára, miközben Peking célja, hogy a kulcsfontosságú technológiai ágazatokban világpiaci vezetővé váljon.

Gönner ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Európának vannak lehetőségei a kihívások kezelésére. Rámutatott: a világkereskedelem mintegy 60 százaléka továbbra is a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint zajlik, és számos partner elkötelezett a szabályalapú kereskedelem mellett. Fontos jelzésnek nevezte, hogy az Európai Unió olyan szabadkereskedelmi megállapodásokat is tető alá hoz, amelyek éveken át elakadtak.

Ezek közé tartozik az Európai Unió és a Mercosur-tagállamok - Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay - közötti kereskedelmi megállapodás, amely május elején ideiglenesen hatályba lépett. Az egyezmény célja a kereskedelmi akadályok és vámok fokozatos leépítésével az áruk és szolgáltatások cseréjének ösztönzése.

A BDI szerint

Európának határozottabban kell fellépnie Kínával szemben,

ugyanakkor nem cél a teljes gazdasági elszigetelődés. A szervezet gyorsabb uniós reakciókat és a politika, valamint a gazdaság közötti szorosabb együttműködést sürget.

A BDI már 2019-ben a német Kína-politika újragondolását szorgalmazta, hangsúlyozva, hogy a piacgazdaság ellenálló képességét erősíteni kell. A német kormány 2023-as Kína-stratégiája Pekinget egyszerre nevezi partnernek, versenytársnak és rendszerszintű riválisnak.

Az úgynevezett első "Kína-sokk" a szakirodalomban Kína 2001-es WTO-csatlakozását követő időszakot jelöli, amikor az olcsó kínai termékek tömegesen jelentek meg a világpiacon. Miközben a német ipar hosszú ideig profitált a kínai keresletből - különösen az autó- és gépiparban -, a német autógyártók mára egyre nehezebb helyzetbe kerültek a kínai piacon, az európai piacokon pedig számos ágazatban államilag támogatott kínai vállalatok erős árversenye jelent kihívást.

Címlapról ajánljuk

Aszódi Attila az Arénában a paksi szivattyúproblémáról

Korábban azért nem készültek tervek a Paksi Atomerőmű hűtéséhez szükséges vízszivattyúk áthelyezésére, mert arról volt szó, hogy megépül Paks 2, ami kiváltja az 1-es számú létesítményt – ezt Aszódi Attila atomenergetikai szakértő mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Brutális vámok jönnek az orosz olaj miatt, Magyarország is aggódhat

Brutális vámok jönnek az orosz olaj miatt, Magyarország is aggódhat

Gyakorlatilag teljes kétpárti egyetértéssel ment át az amerikai szenátuson a néhai Lindsey Graham szenátorról elnevezett oroszellenes szankciós csomag, amely kötelező büntetőintézkedéseket ír elő Vlagyimir Putyin elnök, orosz oligarchák és állami vállalatok ellen, valamint akár 100 százalékos vámot vethet ki az orosz energiahordozók öt legnagyobb vásárlójára, köztük Kínára és Indiára. A jogszabály Magyarországot is érintheti, mivel az ország jelenleg az orosz földgáz öt legnagyobb importőre között szerepel, ám a törvénytervezetben szereplő mentességi feltételeknek jó eséllyel megfelelhet. A szavazás a Graham washingtoni temetését követő órákban zajlott, a karzatról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is figyelemmel kísérte az eljárást. A törvényjavaslatot még a képviselőháznak is el kell fogadnia, amely legközelebb szeptemberben ül össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×