A kormányzó Szerb Haladó Párt hétfőn bejelentette: azt szeretné, ha Aleksandar Vucic lenne a miniszterelnök-jelöltje az őszre tervezett előre hozott parlamenti választásokon. Ehhez előbb le kell mondania az államfői tisztségről, amit a június 27-ei bejelentése szerint meg is fog tenni a politikus. Aleksandar Vucic második elnöki mandátuma 2027 májusában járna le, és az alkotmány értelmében többször nem is indulhat az elnökválasztáson. Lemondásával azonban ősszel parlamenti és elnökválasztást is tarthatnak Szerbiában. Aleksandar Vucic egyébként 2014 és 2017 között már volt miniszterelnök.

Németh Ferenc Nyugat-Balkán-szakértő az InfoRádióban elmondta: az elmúlt két évben két olyan fő folyamat kezdődött, ami végül a mostani szcenárióhoz vezetett. Az egyik nem megkerülhető előzmény, hogy 2024 novembere óta kormány- és korrupcióellenes tüntetések zajlanak Szerbiában, melyeket az újvidéki vasútállomáson történt tragédia váltott ki. Az indulatok annyira elszabadultak az elmúlt két évben, hogy sem a köztársasági elnök, sem a szerb politikai elit nem tudta kordában tartani a zavargásokat, az elégedetlenség és a feszültség pedig tovább fokozódott.

A mostani döntés másik mozgatórugója pedig a szakértő szerint az lehet, hogy Aleksandar Vucic részéről egyre inkább érezhető egyfajta hatalommegtartási vagy hatalomtechnikai manőverezés. Az említett okok miatt a 2027-es államfőválasztáson már biztosan nem indulhat, hiszen már a második elnöki ciklusát tölti. Németh Ferenc szerint az őszi előre hozott elnök- és/vagy parlamenti választások célja

egyrészt a diáktüntetések okozta feszültségek csillapítása lehet, másrészt pedig az, hogy Aleksandar Vucic „formális vagy informális keretek között továbbörökítse, illetve fenntartsa a saját hatalmát”.

Erre a júniusi közvélemény-kutatási adatok szerint jó esélye lehet, ugyanis továbbra is a Szerb Haladó Párt a legnépszerűbb politikai erő az országban 47 százalékos támogatottsággal, míg az egyetemisták tüntetéseiből „kinövő” diáklistára 30 százalék voksolna, ha most lennének a választások. Németh Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte: első ránézésre ez magabiztos előnynek tűnik, a diákok politikai mozgalma azonban egy alulról szerveződő, alig másfél éves politikai formáció, és ha ilyen rövid idő alatt ekkora szavazótábort tudott toborozni, azt nem lehet félvállról venni.

A felmérések szerint Aleksandar Vucic támogatottsága az elmúlt másfél-két évben sokat romlott, de még mindig ő Szerbia legnépszerűbb politikusa.

A második helyen Ivica Dacic miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter áll, míg a harmadik Vladan Dokic, a diáklista egyik arca, a Belgrádi Egyetem rektora. Németh Ferenc szerint a közvélemény-kutatási adatok alapján jó stratégiának tűnik, hogy Aleksandar Vucic vezesse a parlamenti választásokon a Szerb Haladó Párt listáját. Bár az elmúlt években a párt és a köztársasági elnök népszerűsége is jelentősen lecsökkent, ha együtt indulnak, talán „befutó helyet tudnak szerezni”.

A Szerb Haladó Pártnak vannak hagyományos koalíciós partnerei, melyek közül kiemelkedik az Ivica Dacic belügyminiszter által vezetett Szerbiai Szocialista Párt (SPS). A Szerb Haladó Párton, a szocialistákon és a diáklistán kívül a többi szóba jöhető párt a legutóbbi felmérések szerint a bejutási küszöb körül, de inkább alatta mozog, ezért a szakértő úgy véli,

„nagyon érdekes erőviszonyok alakulhatnak ki az ősszel esedékes parlamenti választások után”.

Azt valószínűsíti, hogy egyik fél sem tud majd stabil kormányt alakítani, már ha egyáltalán bárki szerez annyi mandátumot, hogy erre meglegyen a lehetősége.

Mi lesz most az uniós csatlakozási folyamattal?

Szerbiában inkább ceremoniális az államfő szerepe, de az elmúlt években sokan azzal vádolták Aleksandar Vucicot, hogy túlterjeszkedett ezen. Autoriter törekvéseit súlyos kritikák érték, és nagy kérdés, hogy ha miniszterelnök lesz, nem akadályozza-e az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatot. Németh Ferenc hangsúlyozta: a szerb politikai berendezkedés nem egy elnöki rendszer. Elméletileg a kormány, illetve a kormányfő kezében kellene összpontosulnia a hatalomnak, de

az elmúlt 10-12 év a szakértő szerint elég jól rávilágított arra, hogy „azok a pozíciók a legértékesebbek, amelyeket éppen Aleksandar Vucic tölt be”,

legyen szó a köztársasági elnöki vagy a kormányfői tisztségről. Ezt pedig számos kritika érte az Európai Unió részéről is. Az EU nem tartja demokratikusnak Szerbiát, amire egy egyértelmű bizonyíték az, hogy számos tagország – köztük Hollandia és a balti államok – ellenzi azt, hogy a csatlakozási folyamat részeként a jövő héten megnyissák a harmadik klasztert.

Németh Ferenc elmondta: több uniós tagállam is jogállamisági problémákra hivatkozik, illetve azt is kifogásolja, hogy a szerb elnök szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal és nem vesz részt semmilyen szinten a szankciós politikában. Ilyen szempontból az Aleksandar Vucic által kiépített rendszer és az általa fenntartott kül- és belpolitikai környezet negatív hatással van az ország uniós csatlakozására is, és ez a szakértő szerint egyre nagyobb problémát jelent Szerbia számára, mivel a felmérésekből az látszik, hogy az állampolgárok nagyjából fele azt szeretné, ha hazája az Európai Unió tagja lenne.

A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.