Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
323.48
bux:
147791.4
2026. november 5. csütörtök Imre
Nyitókép: Pixabay

Új szabály az EU-ban: az autógyártók a roncskocsikért is felelni fognak

Így annak a gyakorlata is megszűnik, hogy az életveszélyes roncsautókat tovább értékesítik külföldön.

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el annak érdekében, hogy a jövőben az autók ne csak használat közben, hanem életciklusuk végén is kevésbé terheljék a környezetet. A cél, hogy az új járműveket már eleve úgy tervezzék meg, hogy alkatrészeik és alapanyagaik minél nagyobb arányban újrafelhasználhatók legyenek – írja a hvg.hu.

Az új rendeletnek megfelelően, annak hatályba lépését követően 6 évvel az újonnan forgalomba kerülő autók műanyag elemeinek legalább 15 százalékban újrahasznosított alapanyagból kell készülnie, 10 éven belül ezt az arány 25 százalékra emelkedik, emellett az újrahasznosított műanyag legalább ötödének leselejtezett autókból kell származnia.

De jelentősen megnő a gyártók felelőssége is:

nem csupán a járművek megtervezéséért és legyártásáért felelnek majd, hanem azért is, hogy az elhasználódott autókat ingyen visszavegyék és megfelelően újrahasznosítsák.

A rendelet kimondja, hogy ha egy autó hivatalosan már roncsnak minősül, akkor többé nem lehet használt járműként értékesíteni hanem engedéllyel rendelkező bontóba kell kerülnie. Emellett az EU megtiltja a közlekedésre már alkalmatlan autók exportját is, hogy ne más országokban okozzanak környezeti problémát, és az értékes alapanyagok Európában maradjanak.

Ezek az új szabályok elsősorban a személyautókra és a kisteherautókra vonatkoznak. A rendelet a kihirdetése után egy évvel lép hatályba.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
A vezetők kezében a kiégés elleni gyógyír receptje − Még több tapasztalat-átadás a munkaügyek világából az ősz HR-csúcsán

A vezetők kezében a kiégés elleni gyógyír receptje − Még több tapasztalat-átadás a munkaügyek világából az ősz HR-csúcsán

A mind gyakoribbá váló kiégés megelőzésében és kezelésében kulcsszerepe van a vezetői attitűdnek: a munkaterheléstől az igazságos bánásmódig számos tényező lenne ugyanis orvosolható kompetens vezetői fellépéssel. Rendkívül gyakori azonban felsőbb pozíciókban az inkompetencia. Védőhálóként egy ideig képes ellensúlyozni a helyzetet egy valódi közösség, annak létrejöttéhez azonban sokkal több kell a kötelező csapatépítőknél – mondta el Horváth Irma, a Kahoot! L&D igazgatója a Portfolio-nak, aki arról is beszélt, hogyan lehet az egyre terjedő hibrid munkahelyeken erős közösségeket összekovácsolni. Irma a Portfolio HR (R)evolution 2026 konferencia előadói között szerepel, ahol még részletesebben beszél a témáról. Csapjon le most az esemény utolsó jegyeire!Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×