Infostart.hu
eur:
359.65
usd:
308.72
bux:
0
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Az állami látogatáson Kínában tartózkodó Donald Trump amerikai elnök (b) és kínai partnere, Hszi Csin-ping pekingi találkozóját közvetítõ óriásképernyõ a kínai fõvárosban 2026. május 14-én. Trump legutóbb az elsõ elnöki ciklusa idején, 2017-ben látogatott Kínába.
Nyitókép: MTI/EPA/Vu Hao

Kína most beleszólhat az iráni válságba

A kínai államfő felajánlotta segítségét az iráni konfliktus rendezéséhez – nyilatkozta Donald Trump amerikai elnök csütörtökön, amikor beszámolt Hszi Csin-ping kínai államfővel folytatott első tárgyalásáról.

Az elnök a Fox News hírtelevízió Hannity című műsorának Pekingben adott interjúban elmondta, hogy a kínai államfő is szeretné elérni a Hormuzi-szoros megnyitását, valamint egy megállapodást a konfliktus lezárásáról.

Donald Trump hozzátette, hogy pekingi tárgyalópartnere határozottan arról biztosította, hogy

Irán nem kap fegyvereket Kínától.

Az amerikai elnök a csúcstalálkozó gazdasági eredményeivel kapcsolatban arról számolt be, hogy Kína 200 Boeing repülőgépre adott megrendelést, valamint a korábbinál nagyobb mennyiségű kőolajat és cseppfolyósított földgázt vásárol az Egyesült Államoktól, részben azért, hogy csökkentse függőségét a közel-keleti beszerzési forrástól.

Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ül.

Négy pont

Kína a nemzetközi közösséggel együttműködve továbbra is támogatni kívánja a közel-keleti béketárgyalásokat, valamint konstruktív szerepet kíván játszani a térség tartós békéjének megteremtésében – közölte a kínai külügyi tárca szóvivője az iráni helyzettel kapcsolatban pénteken.

A szóvivő elmondta, hogy Kína az iráni konfliktus kezdete óta a harcok lezárását és a béke helyreállítását szorgalmazza. Hozzátette, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök korábban négypontos javaslatot tett a Közel-Kelet békéjének és stabilitásának előmozdítására, emellett Kína és Pakisztán közösen ötpontos kezdeményezést dolgozott ki a Perzsa-öböl térségének stabilizálására.

„Kína továbbra is Hszi Csin-ping elnök négy javaslatának szellemében jár el, és a nemzetközi közösséggel együttműködve támogatja a béketárgyalásokat”

– hangsúlyozta a szóvivő.

A kínai álláspont szerint a konfliktus súlyos károkat okozott Irán és más térségbeli országok lakosságának, miközben negatív hatást gyakorolt a világgazdasági növekedésre, az ellátási láncokra, a nemzetközi kereskedelemre és a globális energiaellátás stabilitására is.

„A konfliktusnak nem lett volna szabad bekövetkeznie, és nincs értelme a folytatásának” – fogalmazott a szóvivő. Hozzátette, hogy a helyzet mielőbbi rendezése nemcsak az Egyesült Államok és Irán, hanem a térség országai és az egész nemzetközi közösség érdeke is.

Peking üdvözölte az Egyesült Államok és Irán közötti közelmúltbeli tűzszünetet és a tárgyalásos rendezésre irányuló törekvéseket. A kínai külügyminisztérium szerint a párbeszéd és a diplomácia jelenti az egyetlen járható utat, az erő alkalmazása nem vezet megoldáshoz.

„Most, hogy megnyílt a párbeszéd lehetősége, azt nem szabad ismét bezárni” – emelte ki a szóvivő.

A kínai külügyminisztérium szerint fontos fenntartani a feszültség enyhítésének lendületét, folytatni a politikai egyeztetéseket, valamint olyan megállapodást elérni az iráni nukleáris kérdésben és más vitás ügyekben, amely valamennyi érintett fél biztonsági aggályait figyelembe veszi.

Kína emellett sürgette a térség tengeri szállítási útvonalainak mielőbbi újranyitását a globális ellátási láncok zavartalan működésének biztosítása érdekében. „Átfogó és tartós tűzszünetre van szükség annak érdekében, hogy mielőbb helyreálljon a béke és a stabilitás a Közel-Keleten és a Perzsa-öböl térségében” – szögezte le a szóvivő.

Címlapról ajánljuk
Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.

Megjelent a Magyar Közlönyben a lista, hogy a Tisza-kormány miket fog sürgősen kivizsgálni és nyilvánosságra hozni

Az új kormány első rendeletei azokról az ügyekről szólnak, amelyek kapcsán vizsgálatok indulnak és amilyen ügyeket nyilvánosságra fognak hozni. A pénzügyminiszter különleges jogköröket kapott, vizsgálják a kórházak klímáit, ügynökakták, kegyelmi ügy, titkos szerződések, kormányhatározatok – hosszú a lista.

„Nem volt, aki kinyissa az óvóhelyek ajtaját”

Ungváron élte át az orosz dróntámadást a Kárpáti Igaz Szó újságírója. Simon Rita szerint nagy probléma, hogy a magyarlakta területen nincsenek óvóhelyek, nincsenek megfelelően felszerelve, esetleg zárva vannak riadó esetén is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Itt van Zelenszkij válaszcsapása a példátlan orosz támadássorozatra, gyásznap Kijevben – Háborús híreink percről percre pénteken

Itt van Zelenszkij válaszcsapása a példátlan orosz támadássorozatra, gyásznap Kijevben – Háborús híreink percről percre pénteken

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország tegnap és tegnapelőtt 1567 drónt és 56 különféle rakétát lőtt ki ukrán célpontok ellen. Az ukrán légvédelem az elmondása alapján a drónok 94%-át és a rakéták 73%-át fogta el. Vitalij Klicsko kijevi polgármester gyásznappá nyilvánította május 15-ét, a főváros elleni nagyszabású orosz támadásban elhunytak emlékére. A május 13-ról 14-re virradó éjszaka történt orosz támadás halálos áldozatainak száma közben 24-re emelkedett, három gyermek is életét vesztette az ukrán fővárosban. További 47 személy megsérült. Zelenszkij tegnap arra utasította az ukrán katonai tisztviselőket, hogy terjesszenek elé lehetséges válaszlépéseket a nagyszabású orosz csapásokra. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter bejelentette, az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kezdeményezte az ukrán civilek Oroszország általi tömeges megölése miatt. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×