Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea
Emberek egy légicsapásban súlyosan megrongálódott lakóházban Teheránban 2026. március 15-én, bõ két héttel az Irán elleni amerikai-izraeli hadmûvelet kezdete után.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Irán víz- és energiaellátási infrastruktúrájában keletkezett súlyos károkról számolt be

Az amerikai-izraeli légitámadások következtében az iráni víz- és energiaellátási infrastruktúrában keletkezett súlyos károkról számolt be vasárnap az iráni energiaügyi miniszter Teheránban.

Abbász Aliabadi, akit az Isna helyi hírügynökség idézett, azt mondta, hogy „a támadások több tucat vízszállító és -tisztító létesítményt érintettek, és a kritikus ellátóhálózatok egyes részeit megsemmisítették”. Hozzátette: a károk helyreállítására irányuló munka már folyik.

Szombat este Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy megsemmisíti az iráni erőműveket, ha Teherán 48 órán belül nem nyitja meg újra a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost.

A forgalom ebben a létfontosságú szorosban, amelyen a világ olajtermelésének 20 százaléka halad át, a háború kezdete óta gyakorlatilag leállt.

Az iráni erők több hajót is megtámadtak, azzal az indokkal, hogy nem tartották tiszteletben a szoros használatától eltérítő figyelmeztetéseket.

Trump kijelentéseire Irán azzal fenyegetőzött, hogy az egész régió energiaipari infrastruktúráját és sótalanító létesítményeit célba veszi.

A közel-keleti kritikus infrastruktúra és energetikai létesítmények „visszafordíthatatlanul megsemmisülhetnek”, amennyiben iráni erőműveket támadnának meg – fejtette ki Baker Kalibaf, az iráni parlament elnöke vasárnap az X közösségi oldalon megjelent hozzászólásában.

Kalibaf szerint a regionális infrastruktúra „jogos célponttá” válna, ha Irán létesítményeit támadnák, és az iráni megtorlás egy időre emelné az olaj árát.

Az iráni hadsereg már korábban kijelentette, hogy ha támadás éri üzemanyag- és energiaellátó létesítményeit, akkor az egész régióban célba veszi az Egyesült Államokhoz kapcsolódó energiainfrastruktúrát – jelentette a Fars helyi hírügynökség.

Izrael és az Egyesült Államok február 28-án indított offenzívát Irán ellen, megölve először az Iszlám Köztársaság legfőbb vezetőjét, és háborút robbantva ki, amely azóta kiterjedt az egész Közel-Keletre.

Címlapról ajánljuk

Történelmi világcsúcs maratonfutásban – Csodacipő, speciális energiazselé, ideális időjárás

Az élmezőny tagjai között nagyon komoly versengés alakult ki, egymást is inspirálták, motiválták. Valószínűleg ez is eredményezte azt az egyedülálló sportteljesítményt, hogy az első három helyezett megdöntötte a korábbi világcsúcsot – így értékelte az InfoRádióban a vasárnapi London Marathon eredményeit Gyimes Zsolt, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Atlétika Tanszékének egyetemi docense.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Európa új ökle lesz Németország? Vége a kényelmes pacifizmus korszakának

Európa új ökle lesz Németország? Vége a kényelmes pacifizmus korszakának

Berlin végre kimondta azt, amitől az orosz-ukrán háború kirobbanása óta szinte mindenki tartott: a „békeidő illúziója” szertefoszlott. A napokban megjelentett új német katonai stratégia nem egy asztalfióknak készült újabb közigazgatási akta, hanem a jelenlegi berlini koalíció kíméletlen és végleges szakítása az elmúlt évtizedek kényelmes pacifizmusával. Európa gazdasági óriása ráébredt, hogy a nemzetközi rend alapjai nemcsak meginogtak, de a háború, mint legitim politikai eszköz – akár akarjuk, akár nem – visszatért a kontinensre. Ebben a környezetben a Bundeswehr célja, hogy 2039-re Európa „legerősebb konvencionális hadseregévé” váljon. Boris Pistorius védelmi miniszter irányítása alatt a hangsúly a passzív szövetségi részvételről a proaktív nemzeti képességfejlesztésre és a NATO-n belüli vezető szerepvállalásra helyeződött át. A legmegdöbbentőbb felismerés azonban nem is a fegyverkezés ténye, hanem a jogi gátak áttörése: Berlin gyakorlatilag félretolta az újraegyesítési (úgynevezett 2+4) szerződés korábbi (önként vállalt) korlátozásait, hogy létrehozhassa Európa legerősebb hagyományos haderejét. A kérdés már nem az, hogy Németország akar-e katonai hatalom lenni, hanem az, hogy egy pacifista társadalmi DNS-sel rendelkező ország, egy mindeddig civil hatalmat képviselő államstruktúra képes-e egyik napról a másikra a NATO logisztikai és parancsnoki hajtóerejévé válni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×