Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Rabok egy börtöncellában.
Nyitókép: Pexels

Elemző az Egyesült Államoknak átadott kartelltagokról: nem véletlenül előzékeny a mexikói elnök

Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy komoly kritikák érték Claudia Sheinbaum mexikói elnököt az Egyesült Államoknak átadott harminchét, egyébként mexikói állampolgár drogkartell-tag miatt. A szakértő szerint a venezuelai beavatkozás intő jel lehetett a közép-amerikai ország számára.

Mexikó gyorsított eljárásban 37 feltételezett drogkartell-tagot adott át az Egyesült Államoknak január 20-án. Ez egy éven belül már a har­madik ilyen transzfer, az átadott gyanúsítottak száma pedig 92-re emelkedett – olvasható a Migrációkutató Intézet elemzésében.

A drogkartellek az állam stabilitását is veszélyeztetik, ugyanis ezek félkatonai képességű szervezetek, nagyvállalati szintű bűnözői csoportok. A helyzet megoldása így Mexikónak is fontos – mondta el az InfoRádióban az intézet elemzője.

„Számtalan más illegitim vállalkozást is csinálnak, többek közt például az embercsempészetet is. Ugyanazokon az utakon – amiken keresztül a kokaint és a fentanilt beviszik az Egyesült Államokba – juttatják be az illegális bevándorlókat is”

– mondta Gönczi Róbert. A szakértő megjegyezte, bár a kábítószer döntő része Dél-Amerikában, például Kolumbiában készül, jellemzően legalább a csomagolása Mexikóban történik. A bevándorlás mellett most ez is kiemelt témája a Trump-kormánynak – tette hozzá.

Gönczi Róbert szerint a fő tranzitvonal továbbra is Mexikón keresztül zajlik. A közép-amerikai ország elnöke nem feltétlenül az érvényes jogi procedúrának megfelelően biztosította ennek a 37, egyébként mexikói állampolgárnak, drogkartell-tagnak a kiadatását, ami rengeteg kritikát vont maga után. A szakértő elmondta,

azzal vádolták meg Claudia Sheinbaum elnököt, hogy csorbítja az ország szuverenitását annak érdekében, hogy Donald Trumpnak hízelegjen.

Ugyanakkor – tette hozzá az elemző –, azt is figyelembe kell venni, hogy Donald Trump az elmúlt egy év során többször is hangot adott annak a gondolatának, hogy fegyveres beavatkozásra lenne szükség Mexikóban, hogy le lehessen törni a drogkartellek szarvát. Azóta Venezuelában már végre is hajtott egy katonai akciót, így talán érthető, hogy Claudia Sheinbaum miért érzi úgy, hogy engedményeket kell tennie az amerikai elnöknek – jegyezte meg.

Mexikónak is érdeke, hogy megállítsa az Egyesült Államokba irányuló migrációt, mert csak így javulhat a két ország kapcsolata – tette hozzá a Migrációkutató Intézet elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

A rendőrség egy kórházból önkényesen távozó, életveszélyes sérüléseket szenvedett angol férfit keres, akit délután vittek kórházba miután elektromos rollerrel esett el – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×