Brit, német, francia, ukrán csúcstalálkozót tartottak Londonban, ami után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette: az amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden átadják Washingtonnak.
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádió megkeresésére tisztázta, a találkozó nem független a múlt heti floridai eseményektől, ahol is egy ukrán delegáció Donald Trump amerikai elnök embereivel tárgyalt előzetesen, ennek zárásaként a tárgyalásokba szombaton maga Zelenszkij elnök is bekapcsolódott telefonon.
Ezt követte tehát a londoni európai csúcs, és kapcsolódott is hozzá, mint ezt londoni sajtótájékoztatóján az ukrán elnök hangsúlyozta is amellett, hogy 20 pontra redukálták a korábbi „békepontokat”, kikerültek közülük a „nyilvánvalóan ukránellenes pontok”.
„Általánosságban elmondható: úgy tűnik, van egyfajta feszültség a békefeltételek kapcsán az Egyesült Államok és Ukrajna között, és az európai országok valamiféle támogatást, hátteret próbálnak adni Ukrajnának, hogy Ukrajna ellenálljon az amerikai nyomásnak, és a saját feltételei szerint tudjon haladni” – tette világossá a szakértő.
Hogy célt érhet-e Donald Trump tárgyalási stílusát ismerve az, hogy Londonban átírták az amerikai terveket, és úgy repült a paksaméta vissza Washingtonba, arról Bendarzsevszkij Anton azt mondta, a felek próbálnak jó kommunikációt választani.
„Zelenszkij is többször elmondta, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna egy cél mentén halad, mindenben támogatják Trump békefolyamatát, és
nem ők állnak a béke útjában.
Ezt többször is elmondta, de a valóságban azért látszódnak bizonyos feszültségek, az Egyesült Államok szempontjából a területátadás egy szükséges kompromisszum, amit a béke érdekében meg kell tenni. Jelenleg úgy tűnik, hogy Ukrajna és Oroszország számára is a területi kérdés egyfajta vörös vonal, tehát Ukrajna nem fogadhatja el, Oroszország pedig úgy tűnik, csak területszerzéssel érné be.”
A szakértő úgy véli, a Washington és Kijev közti feszültséget Európa a keményebb kommunikációval igazából erősíti, Friedrich Merz német kancellárt nevesítette is a keményebben fogalmazók táborából; Merz azt mondta, hogy az Egyesült Államok belekényszeríti Ukrajnát olyan feltételekbe, amelyek nem jók.
Hogy egyáltalán van-e esély arra, hogy Európa „hajlítson” a feltételeken Ukrajna javára, a szakértő azt mondta, van, de nem sok; a probléma szerinte az, hogy „nincs proaktív európai fellépés”, csak reagál valamire a kontinens, többnyire akkor, ha
- Oroszország lép valamit
- az Egyesült Államok előáll valamilyen tervvel.
Pedig volna három ütőkártya:
- Ukrajna pénzbeli támogatása
- európai orosz szankciók
- Európában befagyasztott orosz vagyonok
„Tehát ezekkel az eszközökkel Európa bele tud szólni a diplomáciai folyamatba negatívan vagy pozitívan, de ez inkább reakciós jellegű stratégia vagy taktika, és nem proaktív művelet” – fejtegette.
Amerika stratégiája jelentéktelenítheti el Európát
Időközben megjelent az amerikai nemzetbiztonsági stratégiának egy új változata, ami mintha kissé leértékelné Európát úgy, ahogy van. Ezt Bendarzsevszkij Anton egy folyamatnak nevezte, ami nem is Donald Trumppal indult, hanem 20-25 éves; a hidegháború végével, a Szovjetunió összeomlásával megszűnt az a fajta szerep, amit Európa betöltött a hidegháború során, és az Egyesült Államok erőforrásai más térségekbe helyezkedtek át, a 2000-es években a Közel-Keletre, most viszont már Ázsiába.
Ezt a stratégiát, mint a szakértő rámutatott, Washington le is írta 33 oldalon, első az ország közvetlen környezete, észak és dél, a második Ázsia (6 oldal), benne Kína szerepe hangsúlyos, a végén említtetik csak meg Európa, amelynek erőssége azért mégis érdeke az Egyesült Államoknak, hogy képviselje az általa is vallott értékeket, stratégiát.
