Laure Beccuau tájékoztatása szerint mindannyian a párizsi agglomerációban élnek. A kihallgatásuk előtt az ügyész azt nem kívánta részletezni, hogy mivel gyanúsítják őket.

A rablással kapcsolatban eddig hét embert állítottak elő, közülük négy ellen indult eljárás, akik közül hármat vádolnak azzal, hogy tagjai voltak a 88 millió euróra becsült francia koronaékszereket eltulajdonító csapatnak. A negyedik gyanúsítottat, egy nőt, bűnrészességgel gyanúsították meg. Valamennyien előzetes letartóztatásban vannak.

A műkincseket a hatóságok közlése szerint még nem sikerült megtalálni.

Az október 19-én, fényes nappal elkövetett rablás helyszínére a tettesek az épületnek a Szajna-parti oldalán, egy emelőkosaras teherautóról egy ablakon keresztül jutottak be. Miután feszítővassal betörték az ablakot és az ékszereket tartalmazó két vitrint, két robogóval távoztak, amelyeket bűntársaik vezettek.

A maszkos betörők nyolc felbecsülhetetlen értékű ékszert - közöttük I. és III. Napóleon feleségének ékszereit - vitték el a koronaékszereket kiállító Apolló Galériából, a kár értéke 88 millió euró.

A betörés kevesebb mint nyolc percig tartott.

A nyomozással párhuzamosan politikai vita robbant ki a Louvre biztonságáról. A számvevőszék úgy ítélte meg, hogy a Louvre beruházásai során háttérbe szorult a biztonsági és védelmi rendszerek karbantartása és felújítása.

Míg a múzeum szakszervezetei szerint az október 19-i rablást nagyrészt a biztonsági személyzet hiánya tette lehetővé, a számvevőszék vezetője szerint „jelentős létszámnövelés nélkül is lehetséges előrelépés a biztonság terén. Az október 19-i rablást (...) inkább a biztonsági berendezések nem megfelelő adaptálása tette lehetővé” – mondta Pierre Moscovici.

Rachida Dati kulturális miniszter hasonló megállapításokat hozott nyilvánosságra tárcája jelentését ismertetve. Ebben rávilágítottak arra, hogy „több mint húsz éve strukturálisan alábecsülték a behatolás és a lopás kockázatát” a Louvre-ban, és arra is, hogy a „biztonsági berendezések elavultak”. Azt viszont a tárcavezető megerősítette, hogy a belső biztonsági rendszerek a rablás napján működtek. A kulturális miniszter a múzeumon kívüli „jelentős biztonsági rés” kezelésére irányuló intézkedéseket helyezett kilátásba.

Tavaly a Louvre 9 millió látogatót fogadott, akiknek nyolcvan százaléka külföldi volt.