Infostart.hu
eur:
385.21
usd:
331.81
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Donald Trumpa amerikai elnök beszél az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés (APEC) csúcstalálkozójának megnyitóján Kjongdzsuban 2025. október 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrés Martínez Casares

Donald Trump urándúsítási kérést kapott

A két Korea közötti feszültség enyhítésére szóló törekvését hangoztatta szerdán Donald Trump amerikai elnök a dél-koreai Gjondzsuban, leszögezve: Washington az összes érdekelt féllel, így Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel is dolgozni akar a megoldáson. Dél-Korea az atomprogramját fejlesztené.

„Jól ismerem Kim Dzsongunt, nagyon jól kijövünk egymással” – szögezte le Trump dél-koreai hivatali partnerével, I Dzsemjonggal közös sajtótájékoztatóján, amelyre a szöuli Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) pénteki megnyitója előtt került sor.

Trump mindazonáltal hozzátette: egyelőre nem sikerült megfelelő időpontot találni a találkozóra az észak-koreai vezetővel, erre azonban szerinte már a közeljövőben sor kerülhet. „Egy adott ponton foglalkoznunk kell Észak-Koreával; szerintem ők is ezt akarják és én is” – tette hozzá.

Előző elnöki ciklusa idején Trump háromszor találkozott Kim Dzsongunnal: először 2018-ban Szingapúrban, majd 2019-ben Hanoiban, utána pedig a Koreai-félszigetet kettéválasztó demilitarizált övezetben.

A két Korea technikailag 1953 óta háborúban áll egymással, az 1950–1953 közötti koreai háborút ugyanis nem békeszerződés, hanem tűzszüneti megállapodás zárta le.

A sajtótájékoztatón I Dzsemjong kifejezte abbéli reményét, hogy az Egyesült Államok lehetővé teszi Dél-Korea számára üzemanyagot beszerezni atommeghajtású tengeralattjáróihoz, illetve Trump támogatását kérte ahhoz, hogy hazája urániumot dúsítson és újrahasznosítsa kiégett nukleáris fűtőelemeit. Mint mondta, a dízelmeghajtású tengeralattjárók víz alatti navigációs képességei korlátozottak, így a haditengerészet nem képes nagy biztonsággal észlelni a kínai vagy az észak-koreai hajókat.

Rámutatott arra, hogy ha a szükséges nukleáris üzemanyag Dél-Korea rendelkezésére állna, akkor további tengeralattjárókat tudnak gyártani, így Szöul saját maga lenne képes ellenőrizni a Koreai-félsziget vizeit, „végső soron csökkentendő az amerikai erőkre háruló feladatokat”.

Az államfő emellett ígéretet tett a védelmi kiadások további növelésére, hogy hazája védelme ne függjön annyira az amerikai erők támogatásától.

Donald Trump és Kim Dzsongun lehetséges találkozójával kapcsolatban a dél-koreai elnök úgy vélte, az azért nem valósulhatott meg, mert a kommunista ország vezetője „nem volt őszinte”, mindazonáltal hangsúlyozta, hogy Trump hajlandósága egy ilyen találkozásra „máris a béke érzetét hozta el a Koreai-félszigetre”. Hozzátette, hogy Szöul támogatja az amerikai elnöknek a térség békéje érdekében tett erőfeszítéseit.

Kjongdzsu, 2025. október 29.
Donald Trump amerikai (b) és I Dzsemjong dél-koreai elnök kezet fog a kétoldalú megbeszélésük kezdetén az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés (APEC) csúcstalálkozó idején Kjongdzsuban 2025. október 29-én.
MTI/EPA/YNA pool
Donald Trump amerikai (b) és I Dzsemjong dél-koreai elnök kezet fog a kétoldalú megbeszélésük kezdetén az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés (APEC) csúcstalálkozó idején. MTI/EPA/YNA pool

Donald Trump a tervek szerint két napig marad Dél-Koreában, ez idő alatt – más vezetőkkel, köztük Hszi Csin-ping kínai elnökkel – részt vesz az APEC keretében megrendezendő több tárgyaláson. A kínai államfőre kitérve Trump az elnöki különgép fedélzetén, útban Dél-Korea felé azt mondta: „kiváló találkozóra” számít, amelyen reményei szerint számos problémára sikerül megoldást találni.

„Azt gondolom, képesek vagyunk mind hazánk, mind az egész világ számára nagyon jó eredményt elérni” – jelentette ki, ám hozzátette: nem biztos abban, hogy a felek foglalkoznak majd Tajvannal, amely egy kényes kérdés.

Arról is beszélt, hogy Washington esetleg enyhítene a kínai importárukat sújtó vámokon. Részleteket azonban nem közölt.

A Trump-kormány már februárban, alig egy hónappal hivatalba lépése után büntetővámokat vezetett be Kína ellen az úgynevezett fentanilválság miatt. Már korábban is részben Kínát hibáztatta a heroinnál ötször erősebb kábítószer okozta egyesült államokbeli problémákért. Az amerikai hatóságok régóta Kínát tekintik a fentanil gyártásához szükséges vegyi anyagok előállítása központjának, tavaly pedig az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt kínai székhelyű vállalatok és alkalmazottaik ellen a fentanil gyártásával kapcsolatos bűncselekmények miatt.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×