Infostart.hu
eur:
359.67
usd:
306.63
bux:
136528.27
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Peking, 2017. november 9.Donald Trump amerikai elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök sajtóértekezletet tart a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. november 9-én. (MTI/EPARoman Pilipej)
Nyitókép: MTI/EPARoman Pilipej

Salát Gergely: látványos kiegyezés és nagy konfliktus is lehet a Donald Trump–Hszi Csin-ping találkozón

Az amerikai pénzügyminiszter szerint lekerülhet a napirendről a Kínát célzó büntetővám, mert megállapodtak egymással a felek. Donald Trump amerikai elnök Malajziában kezdte ázsiai útját, csütörtökön Dél-Koreában találkozhat Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint a fő vitatéma a kereskedelmi korlátozások területe lesz.

Azóta lehetett tudni, hogy Donald Trump és Hszi Csin-ping találkozni fog, hogy ismertté vált a két ország részvétele az APEC (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozóján. Az újdonság az, hogy pár nappal ezelőttig nem lehetett tudni, sor kerül-e kétoldalú találkozóra az amerikai és a kínai elnök között.

Salát Gergely sinológus szerint az amerikai vezető lépései kiszámíthatatlanok, és még az is lehet, hogy a két vezető nagyon össze fog veszni. Volt már ilyen, például a legutolsó Kim Dzsong-Un–Donald Trump csúcstalálkozón még az előző Trump-időszak alatt, amikor az amerikai delegáció menet közben felállt és félbehagyta a találkozót. Mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa rámutatott, kommunikáció eddig is volt a felek között: idén Donald Trump és Hszi Csin-ping már háromszor beszélt egymással telefonon több órán keresztül, vagyis most nem hirtelen kapcsolatfelvételről van szó. A személyes csúcstalálkozó is „már nagyon érett” szerinte, hiszen bőven van mit megbeszélnük.

A találkozó létrejöttét Salát Gergely szerint megkönnyítette, hogy az APEC-csúcson Dél-Koreában, úgymond semleges terepen találkoznak – nem Donald Trump megy Kínába és nem Hszi Csin-ping megy Amerikába, így egyik félnek sem kell gesztust tennie a másik irányába. Mindazonáltal az amerikai elnök már bejelentette, hogy jövőre valószínűleg kölcsönös látogatásokra is sor fog kerülni, előbb ő utazhat Pekingbe, utána a kínai elnök látogathat Washingtonba.

Az egyik fontos téma az amerikai–kínai csúcson a vámtételek ügye lesz, ezekben várhatók változások a sinológus szerint, de ennél is jobban fognak koncentrálni a tárgyaláson az exportkorlátozásokra.

„Mint ismert, Kína engedélyhez kötötte a ritkaföldfémek, illetve az azokból készült állandó mágnesek exportját, amivel az egész világot sakkban tudja tartani, hiszen mindenféle elektronikus termékekbe kellenek ezek az anyagok, viszont Kína mintegy 90 százalékos monopóliummal rendelkezik belőlük. A másik oldalról Amerika korlátozta a legfejlettebb mikrochipek, a mikrochiptervező eszközök és egy sor hasonló high-tech termék exportját Kínába. Kölcsönösen oda szúrnak, ahol a másiknak nagyon fáj, és ezen vitatkoznak most leginkább, de elképzelhető, hogy itt is lesz előrelépés" – mondta Salát Gergely.

Felidézte azt is, hogy néhány napja a feleknek alacsonyabb szinten sikerült egy keretmegállapodást tető alá hozniuk. Úgy hírlik – ezt leírva még nem lehetett látni hivatalos megállapodásban –, hogy a kínaiak megígérték, hogy egy évig nem fogják korlátozni a ritkaföldfémek exportját. Cserébe a sinológus szerint nyilván az amerikaiak is léptek valamit, de ez az a terület, ahol lehet számítani egyrészt konfliktusra, másrészt pedig esetleg valamilyen nagy, látványos kiegyezésre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Fodor Gábor: Magyar Péter első lépései döntően jók voltak, de vannak vitathatóak is

Magyar Péter és a Tisza Párt első lépései döntően jók voltak a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője szerint. Fodor Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy bizonyos cselekedetek és lépések azonban erősen kritizálhatók vagy nem elfogadhatók.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Félvállról vett tűzszünet Ukrajnában, Zelenszkij "orosz gazemberekről" beszélt – Híreink percről percre az orosz-ukrán frontról szerdán

Félvállról vett tűzszünet Ukrajnában, Zelenszkij "orosz gazemberekről" beszélt – Híreink percről percre az orosz-ukrán frontról szerdán

Volodimir Zelenszkij tegnap elítélte Oroszország ukrán városok elleni "teljes mértékben cinikus terrortámadásait", amelyekre az ukrán elnök által mától kihirdetett győzelem napi tűzszünet előtt közvetlenül került sor. Kijev azután jelentett be egyoldalú fegyverszünetet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök május 8-9-ére hirdetett tűzszünetet a második világháborús győzelem alkalmából. A zaporizzsja elleni orosz csapásokban 12 személy, míg a donyecki Kramatorszkban öten haltak meg, és több tucat sérültről tudni. "Este az orosz gazemberek támadást mértek Dnyipróra is. Eddigi jelentések szerint négy ember halt meg. Részvétem a családoknak és szeretteiknek" - tette hozzá az ukrán elnök. Közben ukrán jelentések szerint Moszkva már az első percekben megsértette Zelenszkij tűzszünetét, drónokkal és irányított légibombákkal folytatták a támadást. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×