Infostart.hu
eur:
381.97
usd:
325.32
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Peking, 2017. november 9.Donald Trump amerikai elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök sajtóértekezletet tart a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. november 9-én. (MTI/EPARoman Pilipej)
Nyitókép: MTI/EPARoman Pilipej

Salát Gergely: látványos kiegyezés és nagy konfliktus is lehet a Donald Trump–Hszi Csin-ping találkozón

Az amerikai pénzügyminiszter szerint lekerülhet a napirendről a Kínát célzó büntetővám, mert megállapodtak egymással a felek. Donald Trump amerikai elnök Malajziában kezdte ázsiai útját, csütörtökön Dél-Koreában találkozhat Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint a fő vitatéma a kereskedelmi korlátozások területe lesz.

Azóta lehetett tudni, hogy Donald Trump és Hszi Csin-ping találkozni fog, hogy ismertté vált a két ország részvétele az APEC (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozóján. Az újdonság az, hogy pár nappal ezelőttig nem lehetett tudni, sor kerül-e kétoldalú találkozóra az amerikai és a kínai elnök között.

Salát Gergely sinológus szerint az amerikai vezető lépései kiszámíthatatlanok, és még az is lehet, hogy a két vezető nagyon össze fog veszni. Volt már ilyen, például a legutolsó Kim Dzsong-Un–Donald Trump csúcstalálkozón még az előző Trump-időszak alatt, amikor az amerikai delegáció menet közben felállt és félbehagyta a találkozót. Mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa rámutatott, kommunikáció eddig is volt a felek között: idén Donald Trump és Hszi Csin-ping már háromszor beszélt egymással telefonon több órán keresztül, vagyis most nem hirtelen kapcsolatfelvételről van szó. A személyes csúcstalálkozó is „már nagyon érett” szerinte, hiszen bőven van mit megbeszélnük.

A találkozó létrejöttét Salát Gergely szerint megkönnyítette, hogy az APEC-csúcson Dél-Koreában, úgymond semleges terepen találkoznak – nem Donald Trump megy Kínába és nem Hszi Csin-ping megy Amerikába, így egyik félnek sem kell gesztust tennie a másik irányába. Mindazonáltal az amerikai elnök már bejelentette, hogy jövőre valószínűleg kölcsönös látogatásokra is sor fog kerülni, előbb ő utazhat Pekingbe, utána a kínai elnök látogathat Washingtonba.

Az egyik fontos téma az amerikai–kínai csúcson a vámtételek ügye lesz, ezekben várhatók változások a sinológus szerint, de ennél is jobban fognak koncentrálni a tárgyaláson az exportkorlátozásokra.

„Mint ismert, Kína engedélyhez kötötte a ritkaföldfémek, illetve az azokból készült állandó mágnesek exportját, amivel az egész világot sakkban tudja tartani, hiszen mindenféle elektronikus termékekbe kellenek ezek az anyagok, viszont Kína mintegy 90 százalékos monopóliummal rendelkezik belőlük. A másik oldalról Amerika korlátozta a legfejlettebb mikrochipek, a mikrochiptervező eszközök és egy sor hasonló high-tech termék exportját Kínába. Kölcsönösen oda szúrnak, ahol a másiknak nagyon fáj, és ezen vitatkoznak most leginkább, de elképzelhető, hogy itt is lesz előrelépés" – mondta Salát Gergely.

Felidézte azt is, hogy néhány napja a feleknek alacsonyabb szinten sikerült egy keretmegállapodást tető alá hozniuk. Úgy hírlik – ezt leírva még nem lehetett látni hivatalos megállapodásban –, hogy a kínaiak megígérték, hogy egy évig nem fogják korlátozni a ritkaföldfémek exportját. Cserébe a sinológus szerint nyilván az amerikaiak is léptek valamit, de ez az a terület, ahol lehet számítani egyrészt konfliktusra, másrészt pedig esetleg valamilyen nagy, látványos kiegyezésre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az esetleges tárgyalások során az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon időkorlátozások nélkül, de a felek más olyan megoldást is találhatnak, amivel biztosított lehet Európa védelme – mondta az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint a geopolitikai szempontok mellett gazdasági okokból is fontos lenne az USA-nak Grönland megszerzése, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.

Új szabályokat kell megtanulniuk a motorosoknak és a rollereseknek – szabályváltozások, észrevételek a KRESZ-professzortól

Az új KRESZ-tervezet számos változást tartalmaz, melyek a motorosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket is érintik. Pető Attila az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a javaslatok megfelelők és észszerűek, az viszont már más kérdés, hogy az érintettek mit szólnak és mennyire lesznek partnerek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×