Orbán Viktor arra a felvetésre reagálva, hogy a világon kevés vezető áll ki a béke mellett, azt mondta: "ez egy érzékcsalódás", mert a világot nem a nyugati világ jelenti, ott kevesen állnak a béke oldalán, ám "a teljes emberiség körét figyelembe véve az elsöprő többség a béke oldalán van". Példaként említette az arabokat, a távol-keletieket Kínával és Indiával az élen, majd megjegyezte, hogy "a nyugati világ erősebbik fele", az Egyesült Államok is a béke oldalán van.

A kormányfő rámutatott arra, hogy Közép-Európában "most jönnek vissza" a békepárti, háborúellenes csehek, Szlovákiában és Magyarországon háborúellenes kormány van, továbbá "Lengyelországban is fordul a szél, de idő kell még, hogy tisztábban lássunk".

"Azt hiszem, ahogy a gazdasági bajok nőnek Nyugat-Európában, egyre több ország ismeri be, hogy egész egyszerűen nincs pénzünk ahhoz, hogy ezt a háborút mi finanszírozzuk" - fogalmazott az ukrajnai háborúra utalva a miniszterelnök.

Orbán Viktor a XIV. Leó pápával folytatott megbeszéléssel kapcsolatban kifejtette, "van a világban egy háborúellenes, rejtett kapcsolatrendszer", amely háborúellenes vezetőkből áll. Ennek a hálózatnak "két sűrűsödési pontja" van: az egyik egy politikai, amelynek középpontjában az amerikai elnök áll, és van egy spirituális vagy lelki központja, ahonnan "újra és újra energiát, motivációt, elkötelezettséget, áldást, bátorítást kapnak a háború ellen küzdő politikusok"; ez a Vatikánban, magánál a Szentatyánál van.

A miniszterelnök kiemelte, hogy amikor a katolikus egyházfő bármelyik háborúzó féllel konzultál, az nem a béke ellenében, hanem inkább a háború ellenében történik.

Orbán Viktor a budapesti békecsúcsról elmondta: a békecsúcs egy szándék, amit a két, egymással tárgyaló fél kölcsönösen kinyilvánított. Vagyis "ami késik, az jön", ám azt senki sem tudja, hogy mikor, hiszen a delegációk folyamatosan tárgyalnak egymással, az azonban tény, hogy erre Budapesten fog sor kerülni. Utalt a legutóbbi, hasonló nagy békecsúcsra, ahol a közel-keleti békét kötötték meg; az előtt is hosszú ideig tárgyaltak az érintett felek, majd két nappal azt megelőzően jelezték, hogy aláírás lesz.

A múlt heti uniós csúccsal kapcsolatban, amelyen 26 tagország elfogadott egy egyedi megközelítést Ukrajna európai uniós jövőjéről, a kormányfő közölte, hogy számos olyan ország van, amely soha, semmilyen körülmények között nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy bármely tagállamot - például Magyarországot - kizárjanak egy ilyen döntésből.

"És nem azért, mert szeretik a magyarokat, hanem azért, mert nem akarnak erre a sorsra jutni; senki nem akar úgy megoldani egy problémát, úgy megtörni egy ország ellenállását, hogy egész egyszerűen kizárja a döntésből, mert akkor mindenki sorra kerülhet" - fűzte hozzá.

Orbán Viktor az olasz miniszterelnökkel, Giorgia Melonival is egyeztet hétfőn. Az interjúban - amelyet a találkozó előtt rögzítettek - jelezte, hogy biztosan beszélnek az orosz-ukrán háborúról, gazdasági kérdésekről, mert az európai gazdaság "rendkívül rossz bőrben van", valamint a migrációról, amely fokozottan érinti Olaszországot, ahol a korábbi, "baloldali kormányok elrontották, mert beengedték a migránsokat", és a mostani kormánynak kell részben megvédenie a határokat, részben jogi megoldást találni arra, hogy megszabaduljanak tőlük, vagy a maradókat integrálják az olasz társadalomba.

A miniszterelnök kiemelte: "nekünk az a problémánk, hogy a brüsszeli nyomás ellenére hogyan őrizzük meg Magyarországot migránsmentes országnak". Már meg kellett volna építeni egy 30 ezer migráns befogadására alkalmas menekülttábort, be kellene fogadni migránsokat, ám az ellenállásért cserében, "jutalomképpen fizetnünk kell naponta egymillió eurót Brüsszelnek" - mondta.

"Még mindig jobban járunk, ha ezt kifizetjük, mintha beengedjük a migránsokat, és úgy járunk, mint a többi nyugat-európai ország, amely nem találja a kiutat abból a válsághelyzetből, amit mind a közbiztonság, mind a gazdaság területén a migránsok bejövetele okozott Nyugat-Európában" - húzta alá Orbán Viktor.