Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.86
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay

Fehéroroszország elengedett több mint ötven politikai foglyot

A most szabadon engedett ötvenkét politikai fogvatartott csupán töredéke azoknak, akik még mindig fehérorosz börtönökben ülnek.

Fehéroroszország szabadon engedett csütörtökön 52 politikai foglyot, akik már meg is érkeztek Litvániába – jelentette be Gitanas Nauseda litván államfő.

A foglyokat azt követően engedték el, hogy John Coale, az amerikai elnök megbízottja megbeszélést folytatott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel.

„Nagyon hálás vagyok az Egyesült Államoknak és személyesen Donald Trump elnöknek a politikai foglyok kiszabadításáért tett erőfeszítéseiért. Ötvenkét ember, az nagyon sok. Ugyanakkor még több mint ezer politikai foglyot tartanak fogva fehéroroszországi börtönökben, és mindaddig nem állhatunk meg, amíg ők ki nem szabadulnak” – írta a litván elnök az X-en. Gitanas Nauseda elmondta: a most elengedettek között van hat litván állampolgár is.

A fehérorosz elnök sajtószolgálata szerint az elengedettek között összesen 14 külföldi állampolgár van: hat litván, két lett, két lengyel, két német, egy francia és egy brit.

A bejelentés után a fehérorosz állami médiában közzétettek egy videót, amelyen az amerikai küldött bejelentette: Washington feloldja a Belavia fehérorosz állami légitársasággal szembeni szankciókat.

A Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet szerint csaknem 1200 politikai okokból bebörtönzött politikust, újságírót és emberi jogi aktivistát tartanak még fogva Fehéroroszországban.

Júniusban a fehérorosz hatóságok szabadon engedték Szjarhej Cihanouszki ellenzéki vezetőt, aki akkor 13 további elengedett politikai fogollyal együtt szintén Vilniusba érkezett. Azoknak a foglyoknak a szabadon bocsátása az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különmegbízottja, Keith Kellogg fehéroroszországi látogatása nyomán vált lehetségessé. Tavaly július óta Aljakszandr Lukasenka összesen csaknem 300 foglyot engedett szabadon.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×