Infostart.hu
eur:
377.51
usd:
323.68
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormány tagjaival tanácskozik a moszkvai Kremlben 2025. július 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Mecel

Békefenntartók: Moszkva azonnal, keményen reagált Emmanuel Macron nagy bejelentésére

Oroszország elutasítja a tárgyalást az ukrajnai külföldi intervenció lehetőségéről – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Emmanuel Macron francia elnök korábbi nyilatkozatára reagálva. A francia elnök szerint 26 ország kész békefenntartókat küldeni Ukrajnába.

„Oroszország nem szándékozik megvitatni egy Ukrajnában történő, eredendően elfogadhatatlan és minden biztonságot aláásó külföldi beavatkozást, semmilyen formában, semmilyen formátumban. Ezt valamilyen módon tudatosítani kell bennük (a Nyugatban), hogy amikor legközelebb ezt a témát mérlegelni akarják, legyen nekik egy támpontjuk ezzel kapcsolatban, Oroszország álláspontja formájában” – fogalmazott Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Keleti Gazdasági Fórumon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztonsági garanciaköveteléseit Zaharova elfogadhatatlannak, „az európai szponzorok és az európai háborús párt” kezdeményezései másolatának minősítette.

Az oroszok a francia elnök néhány órával korábban tett nyilatkozatára reagáltak. 26 ország lenne hajlandó békefenntartókat küldeni Ukrajnába – mondta Emmanuel Macron francia elnök, miután Párizsban tárgyalt a kijevi vezetést támogató, úgynevezett „tettrekészek” koalíciójához tartozó országok vezető képviselőivel. Macron közlése szerint ezek az országok csapatokat küldenének Ukrajnába; szárazföldi, légi vagy tengeri jelenlétükkel segítenének garantálni a fegyvernyugvást. Hozzátette, további országok is fontolgatják, hogy részt vesznek.

„Az a céljuk, hogy Ukrajnát megőrizzék az országunk elleni terrorizmus és provokációk hídfőállásaként. Ezek nem Ukrajna biztonságát garantálják, hanem veszélyt jelentenek az európai kontinensre” – mondta erre Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője

Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint minden Ukrajnának nyújtott segítség csak meghosszabbítja "a kijevi rezsim agóniáját", és magában hordozza a konfliktus eszkalálódásának komoly kockázatát a politikai-diplomáciai rendezéssel szemben.

Közölte, hogy Moszkva mérlegelni fogja azokat a nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyeket Európa Oroszország határainál teremt, és reagálni fog rájuk. A szóvivő szerint a NATO minden alap nélkül folytatja katonai infrastruktúrájának kiépítését a határok közelében, és fokozza a hadgyakorlatok intenzitását.

Hangot adott véleményének, miszerint az Ukrajnában meggyökeresedett korrupció és lopás miatt semmilyen pénz sem lesz elegendő Ukrajna helyreállításához. Azt hangoztatta, hogy a humanitárius és katonai segélyt egyaránt rendszeresen megdézsmálják.

Százszázalékos és primitív kacsának nevezte azt a The Financial Times brit lap által felröppentett hírt, amely szerint orosz beavatkozás nyomán Bulgáriában navigációs gondok léptek fel az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent szállító repülőgépnél. Zaharova szerint ennek terjesztésével a cél a figyelem elterelése volt a Sanghaji Együttműködési Szervezet sikeres csúcstalálkozójáról.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke a Telegramon reagált David Lammy brit külügyminiszter bejelentésére, miszerint London 1,3 milliárd dollárt utalt át Kijevnek, amely a befagyasztott orosz kintlévőségek utáni nyereségből származik. Medvegyev szerint bírósági úton ezt a pénzt nem lehet behajtani, de Oroszország „természetes formában” – további területek vagy más ingó és ingatlan vagyon formájában - visszakaphatja pénzét, amelyet a „brit tolvajok” az „ukrán neonáciknak” adtak át. „Természetesen nem az új orosz régiók földjeiről beszélek, azok amúgy is a mieink” – írta a volt elnök és kormányfő .

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×