„A ChatGPT képes érzelmi köteléket alkotni, miközben semmilyen érzelem nincs benne. És mégis százmilliók bombázzák olyan érzelmi kérdésekkel, amelyekre embertől kellene választ kapni. Szükségünk van magánéletre, társas kapcsolatokra, érzelmekre, saját előállítású érzelmi biztonságra. Nagyon nagy árat fizetünk azzal, hogy mindezt feláldozzuk a mesterséges intimitásért” – olvasható a 21. Század Kiadó gondozásában megjelent könyv előszavában. Tari Annamárai új kötetében a digitális hedonizmus és az analóg depresszió jelenségeit vizsgálja.

„A legfontosabb kérdés, hogy az online függőségben szenvedő felismeri-e, hogy korlátoznia kéne az okoseszközök, a közösségi média használatát, de ezt mindig nehéz beismerni” – mondta az InfoRádióban Tari Annamária klinikai szakpszichológus. Az Üresre töltve című könyv írója elmondta, hogy 10-15 éve a közösségi média megjelenésével, majd most a mesterséges intelligencia térhódításával még inkább érzékelhetően tapasztalja, hogy érzelmi kötődést, gyorsan elillanó kellemes érzést nyújtanak a digitális eszközök. „Bármikor a kezembe vehetem, amikor csak akarom” – szerinte ez a kulcs a közösségi média örömforrásának, ami mágnesként vonzza a felhasználót, ráadásul most már kiegészül a ChatGPT-vel és az AI chatbotokkal.

A függőség tünetei nem különböznek a korábban megszokottaktól. Az inger vagy impulzus hiánya esetén elvonási tünetek lépnek fel. „A 15 és 20 év közöttieknél ez a hiánytünet nem állhat elő, mert ez a generáció le sem teszi a kezéből a telefonját. De a 30, 40 vagy 50 éveseknél megjelenhet a nyugtalanság, valamilyen díszkomfort érzés” – mutatott rá a pszichoterapeuta, megemlítve, hogy az elvonásérzés kiegészül a FOMO (Fear of Missing Out) szorongástípussal, amikor attól fél valaki, hogy lemarad, kimarad valami fontosból, amit mások örömmel csinálnak.

A ChatGPT veszélyei

Tari Annamária szerint fel kell ismerni, hogy az örömszerzés, a dopamin forrása nem a valódi világ, az emberi rendszerek mellett a közösségi média nem személyes kapcsolódás. „Az ember idegrendszere, az érzelmi apparátusa mégis úgy viselkedik, mintha valódi élményt okozna az online világ. Megfelelési kényszert is érezhetünk, mivel a 21. században organikus fejlődésként tapasztaljuk az információtechnológia folyamatos fejlődését” – részletezte a klinikai szakpszichológus. Példaként megemlítette, hogy Japánban már kísérleteztek olyan szállodákkal, ahol a szállóvendégeken kívül nem foglalkoztattak embert, csak kis robotok dolgoztak a recepción. „A vendégek egy idő után tiltakoztak és jelezték a tulajdonosnak, hogy legyenek hús-vér emberek a segítségükre. A világnak ez a típusú keveredése már jelen van” – emlékeztetett.

Az új kötetben arra is felhívja a figyelmet, hogy ne felejtsük el: lehet értelmes döntéseket hozni a saját életünk és érzelmeink érdekében. „Mielőtt elhisszük, hogy az igazán jó élményeket a technológia biztosítja, azelőtt végig kell gondolni, hogy milyen örömforrást találhatunk a saját életünkben” – hangsúlyozta a pszichoterapeuta, majd kitért arra, hogy a ChatGPT különösen veszélyes, hiszen szinte minden kérdésre választ ad az algoritmus.

„Meg kellett volna hagyni az AI technológiát a tudomány, a gazdaság és az ipar területén, nem kellett volna megosztani az átlagemberekkel. Most bárki, bármikor, bármit kérdezhet, így veszélyesen megnő a döntési bizonytalanság és sokkal kevesebbet gondolkozunk”

– figyelmeztetett Tari Annamária.

Szerinte az AI rendszeres használatára nem szabad rászokni. „Nem kifejezetten a húsleves receptjének megkérdezésére gondolok, komolyabb témákra, amiknek utána lehetne nézni. A gondolkodás az ember egyik legfontosabb kognitív funkciója, amire nagyon alkalmas a szürkeállományunk” – emelte ki.

Minden egyre gyorsabb, a türelem nem lett a XXI. századi ember erőssége, sokkal inkább az érzelmi szükségletünk kielégítésére koncentrálunk a szakértő szerint. „Nem az a legszuperebb állapot, ha minden vágyunk azonnal kielégül, sokkal nagyobb az öröm, ha valamiért erőfeszítéseket kell tenni, vagy legalább várni kell a sikerre. A nagyon gyorsan elérhető instant örömök azonnal elillannak, miközben az idegrendszerünk lassúságra van huzalozva az érzelmi apparátusunkkal együtt” – magyarázta a pszichológus.

Analóg depresszió

Digitális hedonizmusnak nevezi az online térben könnyen elérhető hatalmat és örömforrást, amit gyors kiüresedés követ offline, egyfajta analóg depresszív állapot, mivel az online megélt sikereknek a töredékét sem tudjuk beváltani a valóságban. „A jelenség komoly jelzése annak, hogy nem jó helyen keressük a boldogságot, egy látszólag kisebb elérhetőségű, de offline tevékenység gazdagabb élményt nyújt” – javasolta.

A kutatók régóta figyelmeztetnek: meg lesz a böjtje annak, ha egy élmény megosztása okoz örömöt, nem pedig az élmény átélése.

Azt vallja az Üresre töltve című könyv írója, hogy az Instagramon megosztott hiperszemélyes videók élményeiből nem lehet töltekezni. Példaként mesélt egy huszonévesről, aki arról panaszkodott neki, hogy nem látja a gyerekkorát. „Hiába hordjuk a pörgethető múltunkat az okostelefonunkon, egy instafotóra az ember nem emlékszik vissza” – érvelt a pszichológus a személyesebb, papír alapú képek személyessége mellett.