A cseh védelmi tárca vezetője kedden a Seznam Zprávy weboldalnak adott interjújában még úgy nyilatkozott, hogy ha fegyverszünet jönne létre Ukrajnában, Csehország a Nyugat által Kijevnek nyújtott biztonsági garanciák keretében nem küldene katonákat Ukrajnába. Csütörtökön viszont már úgy fogalmazott, hogy Csehország egy esetleges fegyverszünet után kész lenne tárgyalni katonák bevetéséről, ha nem fenyegetné őket közvetlen életveszély. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy jelenleg korai lenne végleges kijelentéseket tenni, mivel eddig sem Kijev, sem a szövetséges országok nem kértek hasonlót, és a katonák közvetlen bevetése a konfliktus eszkalációjához vezethetne.

Jana Černochová emlékeztetett arra is, hogy Csehország eddig elsősorban fegyverekkel, kiképzési programokkal, logisztikai támogatással és humanitárius segítséggel segítette Ukrajnát, és a jövőben is hasonló szerepvállalásra számítanak.

A vita előzménye Petr Pavel államfő nyilatkozata volt, aki egy interjúban kijelentette: Csehországnak természetes módon részt kellene vállalnia az esetleges ukrajnai békefenntartásban, hiszen az ország a háború kitörése óta aktívan támogatja Kijevet. Pavel ugyanakkor a békefolyamat tartalmáról is nyíltan beszélt: szerinte egy háborút lezáró megállapodás érdekében Ukrajnának valószínűleg területeket kellene feladnia. Bár ez sértené a nemzetközi jogot, az elnök ideiglenes megoldásként tekintene rá, amely a jelenlegi harctéri realitásokat tükrözné.

„Szándékosan beszélek ideiglenes megállapodásról, mert semmiféle egyezségnek nem szabadna jogilag elismernie Oroszország területi szerzeményeit. Az ENSZ alapokmányában lefektetett területi integritás elvéhez továbbra is ragaszkodnunk kell” – hangsúlyozta Petr Pavel. Úgy vélte, a területfeladás a kisebbik rosszat jelentené a háború folytatásával szemben, amely újabb emberéleteket és hatalmas anyagi károkat okozna. Egyúttal figyelmeztetett: az ukrajnai béke feltételeinek kidolgozása kizárólag Ukrajna és Oroszország jogköre, más államoknak nem szabad beleszólniuk abba, milyen területekről mondjon le vagy melyeket tartson meg Kijev.

A cseh elnök a nyugati szankciópolitikát is bírálta. Véleménye szerint a háború elején sokkal erősebb és határozottabb intézkedésekre lett volna szükség Oroszország ellen, mert ez elősegíthette volna Ukrajna hatékonyabb védelmét, és csökkenthette volna az emberi és anyagi veszteségeket.