A kutyák többet értenek a beszédből, mint azt korábban gondolták: egyes kivételes képességű ebek képesek új szavakat elsajátítani anélkül, hogy tanítanák őket, elég, ha a gazdáik beszélgetését hallgatják – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak legújabb tanulmányából, amely csütörtökön jelent meg a Science című tudományos folyóiratban.

A kutatók eredményei szerint egyes, kivételes képességű kutyák képesek új szavakat elsajátítani anélkül, hogy közvetlenül tanítanák őket, elég, ha figyelik és hallják gazdáik beszélgetését. Ezek a kutyák a közvetlen megszólításból és a kihallgatott beszédből egyaránt sikeresen sajátítanak el új tárgyneveket.

A legtöbb kutya gond nélkül megtanulja az olyan parancsszavakat, mint az „ül” vagy a „fekszik”, ám a tárgyak megnevezésének megértése csak keveseknek megy.

A Gifted Word Learner (GWL, azaz tehetséges szótanuló) kutyák viszont játék közben, szinte észrevétlenül, akár száznál is több játék nevét is elsajátítják.

A kutyák tanulási képességei régóta foglalkoztatják a tudósokat, sokáig azonban nem volt ismert, hogy ezek a kivételes kutyák a kisgyermekekhez hasonló módon képesek új tárgyneveket megtanulni – jegyezték meg.

„Eredményeink azt mutatják, hogy a kihallgatott beszédből való szótanulást lehetővé tevő szociokognitív folyamatok nem kizárólag emberre jellemzőek” – idézi a közlemény Shany Dror-t, az ELTE és a Bécsi Állatorvostudományi Egyetemek munkatársát. A kutatás vezetője kiemelte:

megfelelő körülmények között egyes kutyák viselkedése feltűnően hasonlít a kisgyermekekéhez.

A beszámoló szerint az első kísérletben a kutatócsoport tíz kivételes tehetségű kutyát vizsgált két helyzetben: közvetlen megszólítást alkalmazva a gazdák két új játékot mutattak a kutyáknak, és játék közben többször is megnevezték azokat; kihallgatott helyzetben pedig a kutyák kívülállóként figyelték, ahogy gazdáik egy másik személlyel beszélgetnek az új játékokról, anélkül hogy közvetlenül hozzájuk szóltak volna. Az eredmények szerint mindkét helyzetben tízből hét kutya megtanulta az új játékok nevét.

A kutyák teljesítménye már az első próbák során kiemelkedő volt: a közvetlen megszólításos helyzetben nyolcvan százalékos, a kihallgatásos helyzetben pedig száz százalékos pontossággal adtak helyes választ.

Összességében a tehetséges kutyák a kihallgatott beszédből éppolyan sikeresen tanultak, mint amikor tanították őket, ami a csecsemőkkel végzett kutatások eredményeit tükrözi.

A második kísérletben a kutatók egy új kihívás elé állították a kutyákat: a gazdák először megmutatták nekik az új játékokat, majd egy vödörbe tették azokat, és csak akkor nevezték meg a tárgyakat, amikor a kutyák már nem láthatták azokat. Ez időbeli szétválasztást hozott létre a tárgy látványa és a neve hallása között, mégis a kutyák többsége sikeresen elsajátította az új neveket - emelték ki.

„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a tehetséges szótanuló kutyák rugalmasan képesek különböző módszerekkel elsajátítani új tárgyneveket” – idézi az összegzés Fugazza Claudiát, az ELTE Etológia Tanszék vezető kutatóját.

A tanulmány szerint a „kihallgatott” beszédből való tanulás képessége általános, fajok között megosztott szociokognitív mechanizmusokon alapulhat, nem pedig kizárólag az emberi nyelvhez kötődik.

Mindezek mellett ezek a kivételes tehetségű kutyák ritkaság számba mennek, és figyelemre méltó képességeik valószínűleg az egyéni adottságok és a különleges élethelyzetek kombinációjából származik – tették hozzá.

A kutatás az ELTE Etológia Tanszékén működő Genius Dog Challenge kutatási projekt része, amely a tehetséges szótanuló kutyák egyedi képességeit vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Agykutatási Programjának támogatásával.