E hét elején terjesztette a német kormány a parlament elé azt a javaslatot, amely egészen új fejlődési pályára állítaná az ország haderejét. A dokumentumok szerint a védelmi tárca 2026-ra előirányzott 82,7 milliárd eurós költségvetését további 25,5 milliárddal egészítenék ki, így jövőre már 108,2 milliárdra emelkednének Németország katonai kiadásai. A cél az, hogy a haderőre fordított összeg 2029-re elérje a GDP 3,5 százalékát, ami megfelelne a NATO legújabb elvárásának.

Friedrich Merz kancellár kormánya azt is bejelentette, hogy jövőre tízezer új katonával, kétezer polgári alkalmazottal és húszezernyi tartalékossal akarja emelni a Bundeswehr létszámát. 2027 és 2040 között 325 milliárd euróra növekedne a hadi kiadások nagysága, ha pedig ehhez hozzátesszük a 2025-26 közötti ráfordításokat is, akkor a teljes összeg eléri az elképesztő 355 milliárd eurót – írja az Army Recognition.

Azt is érdemes megnézni, hogy mire akarják költeni a németek ezt a rengeteg pénzt. 70,3 milliárd euróért lőszert akarnak venni, míg 52,5 milliárdért páncélozott járműveket. 36,6 milliárd jutna a haditengerészetre, 34,2 milliárd euró pedig repülőgépekre és rakétákra. Ezek mellett 20,9 milliárdot költenének egyéb járművekre, 15,9 milliárdot kommunikációs eszközökre és 13,3 milliárdot űrhadviselésre.

A Bild című német újság és a Reuters hírügynökség egyaránt azt közölte, hogy a berlini kormány máris hat-hétezer páncélozott jármű vásárlásáról tárgyal a Rheinmetall vállalattal. Ezekkel akarják felfegyverezni az újonnan alakuló páncélos és gépesített lövész dandárokat. A kabinet a beszerzésekre a következő 12 hónapban mintegy 70 milliárd eurót szán. A listán Leopard 2-es tankok, Puma lövészpáncélosok, Boxer gyalogsági harcjárművek és a finn Patria cég páncélozott csapatszállítói szerepelnek. A Bloomberg viszont még ennél is nagyobb mennyiségű páncélosról tud. Az amerikai hírszolgálat szerint valójában akár ezer darab harckocsiról, háromezerötszáz darab 6X6-os kerékképletű Patria páncélos járműről, valamint három-három és félezer Boxerről lehet szó.

A hatalmas mennyiség mellett a minőség emelése is a haderőfejlesztés fontos célkitűzése. Például a Leopard 2-es tankokból már a legújabb, A8-as változatot akarják megvenni. Ebben alapfelszerelés a Trophy aktív védelmi rendszer és a megnövelt tűzerejű harckocsi ágyú. Ha megvalósul a rendkívül ambiciózus program, akkor ezek alkotják majd a német páncélos erők javát. Jelenleg ugyanis összesen 328 darab Leopard 2 áll hadrendben, amelyek jó kétharmada a korábbi, alacsonyabb harcértékű A6 és A5 változat. De előrelépést jelent majd a finn gumikerekes, páncélozott szállító harcjárművek rendszerbe állítása is, mivel ezek úszóképesek, így növekszik a német gyalogság mobilitása. A Boxer és a Puma lövészpáncélosokból ugyancsak a legújabb variánsokkal szerelik fel az alakulatokat.

A légierőt sem hanyagolja el a német haderőfejlesztési program. A kormány máris megrendelt 20 darab Eurofighter Typhoon vadászbombázót, méghozzá ebből is legfrissebb változatot, és a berlini vezetés ugyancsak fontolgatja egy új rakétaprogram, valamint légvédelmi rendszer fejlesztésének beindítását. A 2026-ra tervezett 108,2 milliárd eurós német védelmi kiadások messze túlnőnek a franciák haderőre szánt, amúgy szintén megnövelt nagyságú, 57,2 milliárdos költségvetésén, bár ebben az összegben nincs benne az, amit Párizs az önálló atomütőerő fenntartására fordít.

Ellenben a német haderőfejlesztés mértéke már jóformán azonos a lengyelek programjával, amiről korábban az Infostart is beszámolt.

A berlini kabinet nagyratörő tervei azonban egyelőre még nem állnak összhangban a német közvélekedéssel. Redaktionsnetzwerk Deutschland legutóbbi kutatása szerint a németek 59 százaléka nem lenne hajlandó fegyvert fogni a hazája védelmére, bár a megkérdezettek 27 százaléka úgy gondolja, hogy Németországot öt éven belül katonai támadás érheti. A felmérésnek viszont ellentmond a német Védelmi Minisztérium jelentése, amelyben arról számoltak be, hogy az idén január és július között 28 százalékkal többen jelentkeztek önkéntes katonai szolgálatra, mint tavaly. Az újonnan bevonulóknak köszönhetően a Bundeswehr létszáma mostanra meghaladja a 183 ezret, míg a terv az, hogy 2030-ra több mint 200 ezres haderőt tudjon kiállítani Németország.

A most folyó haderőfejlesztéssel Berlin végleg szakít azzal a meglehetősen visszafogott védelmi stratégiával, amit a hidegháború után alakított ki. A GDP 5 százalékát megközelítő kiadásokkal és több ezer új páncélozott jármű beszerzésével a német hadsereg egyértelműen szintet lép. Az orosz fenyegetés és az amerikai támogatás bizonytalansága miatt a gyorsított újrafegyverkezés elengedhetetlennek tűnik ahhoz, hogy az európai NATO-országok saját maguk szavatolják a biztonságukat.