Infostart.hu
eur:
386.81
usd:
328.69
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Rukla, 2017. február 7.Német katonák a NATO keleti szárnyának megerősítésére újonnan létrehozott zászlóalj fogadási ünnepségén a közép-litvániai Rukla támaszpontján 2017. február 7-én. Az észak-atlanti szövetség az orosz-ukrán konfliktus kiújulása miatt vezényelt csapatokat a Balti államokba. (MTI/EPA/Valda Kalnina)
Nyitókép: MTI/EPA/Valda Kalnina

Kiveszett a harci szellem a németekből

Egy új felmérés szerint csak minden hatodik német állítja azt, hogy egy katonai konfliktus esetén habozás nélkül hajlandó lenne fegyvert ragadni.

A Forsa német közvélemény-kutató intézet által az RND médiacsoport számára készített felmérés szerint a megkérdezettek 16 százaléka mondta azt, hogy "biztosan" harcolna, míg további 22 százalék felelte, hogy "valószínűleg" harcolna.

Egyértelmű többség, 59 százalék közölte azt, hogy "valószínűleg nem" vagy "biztosan nem" lenne hajlandó fegyverrel megvédeni Németországot, ha az országot megtámadnák. A nők körében ez az arány 72 százalékos volt. A felmérés szerint 27 százalék a következő öt évben

nagyon valószínűnek vagy valamennyire valószínűnek tart egy Németország elleni katonai támadást.

Eközben a megkérdezettek 59 százaléka valószínűnek tartja, hogy Németországnak kölcsönös védelmi kötelezettségei alapján katonai segítséget kell nyújtania egy másik NATO-tagországnak ebben az időszakban.

A Forsa július 28-án és 29-én végezte el a felmérést mintegy ezer német állampolgár körében, az ország védelmi felkészültségéről szóló fokozott vita közepette. Az eredmények hibahatára plusz-mínusz három százalékpont.

Címlapról ajánljuk
Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

A magyar külgazdaság törekvései 2010 óta két fő csapásvonal mentén haladtak: egyrészt a korábbi, főként nyugat-európai és amerikai kapcsolatok stabil fenntartása és fejlesztése volt napirenden, másrészt olyan új partnerségek kialakítása a Közel-Keleten és Ázsiában, amelyek hozzájárulhatnak a magyar külkereskedelem diverzifikációjához – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
"Utolsó simítások" a béketervben, nem pihen az orosz légierő - Háborús híreink hétfőn

"Utolsó simítások" a béketervben, nem pihen az orosz légierő - Háborús híreink hétfőn

Vasárnap Floridában találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök. Trump szerint már tényleg csak az utolsó simítások vannak hátra az orosz-ukrán béketervben, a Kijev számára nyújtandó biztonsági garanciákról pedig elvileg meg is egyeztek. A Kreml figyelmeztetett: ha tárgyalásos úton nem sikerül rendezni a helyzetet, folytatódni fognak a támadások. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×