Infostart.hu
eur:
387.65
usd:
333.8
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Rukla, 2017. február 7.Német katonák a NATO keleti szárnyának megerősítésére újonnan létrehozott zászlóalj fogadási ünnepségén a közép-litvániai Rukla támaszpontján 2017. február 7-én. Az észak-atlanti szövetség az orosz-ukrán konfliktus kiújulása miatt vezényelt csapatokat a Balti államokba. (MTI/EPA/Valda Kalnina)
Nyitókép: MTI/EPA/Valda Kalnina

Kiveszett a harci szellem a németekből

Egy új felmérés szerint csak minden hatodik német állítja azt, hogy egy katonai konfliktus esetén habozás nélkül hajlandó lenne fegyvert ragadni.

A Forsa német közvélemény-kutató intézet által az RND médiacsoport számára készített felmérés szerint a megkérdezettek 16 százaléka mondta azt, hogy "biztosan" harcolna, míg további 22 százalék felelte, hogy "valószínűleg" harcolna.

Egyértelmű többség, 59 százalék közölte azt, hogy "valószínűleg nem" vagy "biztosan nem" lenne hajlandó fegyverrel megvédeni Németországot, ha az országot megtámadnák. A nők körében ez az arány 72 százalékos volt. A felmérés szerint 27 százalék a következő öt évben

nagyon valószínűnek vagy valamennyire valószínűnek tart egy Németország elleni katonai támadást.

Eközben a megkérdezettek 59 százaléka valószínűnek tartja, hogy Németországnak kölcsönös védelmi kötelezettségei alapján katonai segítséget kell nyújtania egy másik NATO-tagországnak ebben az időszakban.

A Forsa július 28-án és 29-én végezte el a felmérést mintegy ezer német állampolgár körében, az ország védelmi felkészültségéről szóló fokozott vita közepette. Az eredmények hibahatára plusz-mínusz három százalékpont.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×