Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
133528.69
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Rukla, 2017. február 7.Német katonák a NATO keleti szárnyának megerősítésére újonnan létrehozott zászlóalj fogadási ünnepségén a közép-litvániai Rukla támaszpontján 2017. február 7-én. Az észak-atlanti szövetség az orosz-ukrán konfliktus kiújulása miatt vezényelt csapatokat a Balti államokba. (MTI/EPA/Valda Kalnina)
Nyitókép: MTI/EPA/Valda Kalnina

Kiveszett a harci szellem a németekből

Egy új felmérés szerint csak minden hatodik német állítja azt, hogy egy katonai konfliktus esetén habozás nélkül hajlandó lenne fegyvert ragadni.

A Forsa német közvélemény-kutató intézet által az RND médiacsoport számára készített felmérés szerint a megkérdezettek 16 százaléka mondta azt, hogy "biztosan" harcolna, míg további 22 százalék felelte, hogy "valószínűleg" harcolna.

Egyértelmű többség, 59 százalék közölte azt, hogy "valószínűleg nem" vagy "biztosan nem" lenne hajlandó fegyverrel megvédeni Németországot, ha az országot megtámadnák. A nők körében ez az arány 72 százalékos volt. A felmérés szerint 27 százalék a következő öt évben

nagyon valószínűnek vagy valamennyire valószínűnek tart egy Németország elleni katonai támadást.

Eközben a megkérdezettek 59 százaléka valószínűnek tartja, hogy Németországnak kölcsönös védelmi kötelezettségei alapján katonai segítséget kell nyújtania egy másik NATO-tagországnak ebben az időszakban.

A Forsa július 28-án és 29-én végezte el a felmérést mintegy ezer német állampolgár körében, az ország védelmi felkészültségéről szóló fokozott vita közepette. Az eredmények hibahatára plusz-mínusz három százalékpont.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Tisza-kormány: módosítanák a médiatörvényt, hivatalosan is megállapodás született a kárpátaljai kisebbségek jogairól

Tisza-kormány: módosítanák a médiatörvényt, hivatalosan is megállapodás született a kárpátaljai kisebbségek jogairól

A tegnapi nap számos fontos kormányzati döntést jelentett be Magyar Péter miniszterelnök. A jelzáloghitelek kamatstopja szeptember 30-ig fennmarad, meghosszabbítja a kormánya lakossági napelemes rendszerek és fűtéskorszerűsítések támogatását. Javítási és fejlesztési programot indít a legkritikusabb állapotú intézményekben a kormány. Péntek este megjelent a médiatörvény módosításáról szóló, a Tisza Párt képviselői által beadott törvényjavaslat, amellyel biztosítanák a közmédia függetlenségét a jövőben. A tervezet értelmében jelentősen átalakulna a szervezet működése, az MTVA helyett új felügyeleti szerv jönne létre Független Közmédia Testület néven. Magyar Péter pénteken azt is bejelentette, hogy Magyarország hivatalosan is megállapodott Ukrajnával a kárpátaljai magyar kisebbségek jogaival kapcsolatban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×