Infostart.hu
eur:
358.93
usd:
309.08
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Rukla, 2017. február 7.Német katonák a NATO keleti szárnyának megerősítésére újonnan létrehozott zászlóalj fogadási ünnepségén a közép-litvániai Rukla támaszpontján 2017. február 7-én. Az észak-atlanti szövetség az orosz-ukrán konfliktus kiújulása miatt vezényelt csapatokat a Balti államokba. (MTI/EPA/Valda Kalnina)
Nyitókép: MTI/EPA/Valda Kalnina

Kiveszett a harci szellem a németekből

Egy új felmérés szerint csak minden hatodik német állítja azt, hogy egy katonai konfliktus esetén habozás nélkül hajlandó lenne fegyvert ragadni.

A Forsa német közvélemény-kutató intézet által az RND médiacsoport számára készített felmérés szerint a megkérdezettek 16 százaléka mondta azt, hogy "biztosan" harcolna, míg további 22 százalék felelte, hogy "valószínűleg" harcolna.

Egyértelmű többség, 59 százalék közölte azt, hogy "valószínűleg nem" vagy "biztosan nem" lenne hajlandó fegyverrel megvédeni Németországot, ha az országot megtámadnák. A nők körében ez az arány 72 százalékos volt. A felmérés szerint 27 százalék a következő öt évben

nagyon valószínűnek vagy valamennyire valószínűnek tart egy Németország elleni katonai támadást.

Eközben a megkérdezettek 59 százaléka valószínűnek tartja, hogy Németországnak kölcsönös védelmi kötelezettségei alapján katonai segítséget kell nyújtania egy másik NATO-tagországnak ebben az időszakban.

A Forsa július 28-án és 29-én végezte el a felmérést mintegy ezer német állampolgár körében, az ország védelmi felkészültségéről szóló fokozott vita közepette. Az eredmények hibahatára plusz-mínusz három százalékpont.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×