Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
320.87
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A drónnal 2025. június 18-án készített felvételen a parajdi Só-szoros azon a része, ahol betört a víz a parajdi sóbányába a múlt hónapban. A parajdi sóbányát május 6-án zárta le a katasztrófavédelem, miután a heves esőzések nyomán a Korond-patak vize betört a tárnákba.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Gond Parajdon: ennek már két hete meg kellett volna történnie

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött folyó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével – közölte Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) beruházási igazgatója hétfőn Parajdon.

Elmondta: a hegesztés elhúzódása miatt legalább tíznapos, de akár kéthetes késésre kell számítani – számolt be az Agerpres hírügynökség. Az eredeti ütemterv szerint a munkával július elsejéig kellett volna elkészülni.

A késést az okozta, hogy a Romániában monopolhelyzetben lévő gyártó késve küldte el a speciális csöveket, így későn kezdődött el a hegesztési folyamat, melyet a garancia biztosítása miatt csak a cég alkalmazottai végezhetnek – mondta Soltuz. Mint közölte, két csapat dolgozik a helyszínen, és kérték a gyártót, hogy egy harmadikat is küldjön. Az igazgató szerint a hegesztéssel a nehéz terep miatt az előzetes becsléseknél jóval lassabban haladnak.

A sóbányáról elmondta: csak hatalmas költségek árán lehetne megmenteni, és emlékeztetett a német szakemberek javaslatára, hogy két új tárnát kellene nyitni a turisztikai tevékenység, illetve a kitermelés részére. A német szakértők két-három hét múlva küldik az erre vonatkozó végleges jelentést – mondta.

Sorin Vlad, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte, hogy az utóbbi időszakban csökkent a Korond-patak, a Kis-Küküllő és a Maros vízének sótartalma.

Petres Sándor Hargita megyei prefektus szerint nincs újabb veszély, de az óvintézkedések és a veszélyeztetett területen élők kilakoltatása érvényben marad.

Nicolae Sebastian Soltuz cáfolta Radu Miruta gazdasági miniszter kijelentését, hogy a katasztrófahelyzet rossz döntések eredménye lenne, és kijelentette, ez semmiképp nem volt tudatos. Közölte: az esetleges mulasztások felfedése az ellenőrző szervek feladata.

A gazdasági miniszter vasárnap tartott helyszíni szemlét az elárasztott sóbányánál, és közösségi oldalán azt írta, a román állam a helyzet ismeretében hibázott, amikor nem kezelte a rendszeres vízbeszivárgást Parajdon. Azt is írta, hogy a hibás döntéseket meghozóknak felelniük kell tetteik következményeiért.

A Mentsétek Meg Romániát (USR) politikusa hétfőn a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva a késést is bírálta, szakmaiatlansággal vádolva a kivitelezőt, amiért nem tudta felmérni a munkálatok hosszát. Rámutatott: eső esetén jelentősen nő a sószennyezés veszélye Parajdon, ezért kell mihamarabb befejezni a patakelterelési munkálatokat.

Hétfőn az illetékesek bejelentették, hogy a sósvizű strand az eredeti tervek szerint július elsején megnyílik – ettől a turizmus fellendítését remélik a helyiek.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×