Donald Trump amerikai elnök jelenléte mindent megváltoztatott az utóbbi évek NATO-csúcstalálkozóihoz képest, így Ukrajna támogatása helyett végre az észak-atlanti szövetség védelmi képességeinek erősítése volt a fókuszban - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter szerdán Hágában.

A külgazdasági és külügyminiszter az Észak-atlanti Tanács ülését követő sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy ha két szóban kellene összefoglalnia a különbséget a mostani és az utóbbi három év többi NATO-csúcsa között, akkor azt mondaná, hogy "Donald Trump". Az új amerikai elnök idei beiktatásával minden megváltozott, már nyugodtan mindenki használhat olyan szavakat, mint "béke", "tűzszünet", "béketárgyalás", ezért a korábbiakkal ellentétben mostanra nem jár azonnali nyilvános megszégyenítés.

"Donald Trumppal a békeerőfeszítések is visszatértek. A mai csúcstalálkozón végre nem az ukránoknak nyújtandó irreális támogatások és végre nem Ukrajna NATO-tagsága szerepelt a napirenden, hanem a NATO, a transzatlanti közösség saját védelmi képességeinek erősítése a saját biztonságunk érdekében" - tudatta.

Az elfogadott zárónyilatkozat mindössze nyolc oldal, tehát szokatlanul rövid, de szerinte mégis többet mond és mégis jobb, mint az előző. Ezen szövegben először is megerősítik a washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkelyét, ahogyan a folyamatos képességfejlesztés kötelezettségét előíró, kevésbé ismert harmadik cikkelyt is.

A védelmi képességek fejlesztése terén Magyarországon az élbolyba tartozik, hiszen a katonai költségvetés 45 százalékát erre a célra fordítja a kormány.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a NATO ezúttal nem élezte tovább a feszültséget Oroszországgal, hiszen az utóbbi években elfogadott záródokumentumok közül ezen mostani megfogalmazása a legenyhébb, nincsenek jelzők, nincs hosszú részletezés Moszkva viszonylatában.

Fontosnak nevezte azt is, hogy az észak-atlanti szövetség az erősödő terrorveszélyt komoly kihívásként azonosította, aminek különös jelentősége van most, hogy a Közel-Keleten pattanásig feszült a helyzet, ez ugyanis Európában is növeli a merényletek kockázatát.

A tagországok egyetértettek abban, hogy a következő tíz évben a bruttó hazai termékük (GDP) öt százalékára kell felemelniük a védelmi kiadásaikat, ami két részből áll majd össze:

• 3,5 százalék a klasszikus védelmi ráfordításokat tartalmazza,
• 1,5 százalék pedig alapvetően a kritikus infrastruktúra, a hálózatok kiépítésére, a polgári készültség fenntartására, illetve fejlesztésekre, innovációra mehet.

A NATO-tagok évente egy nemzeti tervet nyújtanak majd be, amelyben bemutatják, hogyan is tervezik a védelmi képességeik fejlesztését, de nincs előírva évenkénti kötelező előrehaladás. "2029-ben lesz majd egy felülvizsgálat, akkor tekintjük át a helyzetet, hogy az akkor érvényes biztonsági helyzet tekintetében hogyan is állunk" - tájékoztatott.

A miniszter aláhúzta, hogy a zárónyilatkozatban rögzítették azt is, hogy Ukrajna támogatása mindegyik szövetségesnek szuverén joga, ami

abból a szempontból jó eredmény, hogy a magyar kormány szerette volna elkerülni, hogy a NATO átlépjen különböző vörös vonalakat, s közvetlen konfrontációba kerüljön Oroszországgal.

"A védelmi ipar megerősítéséről is rendelkeztek a szövetségesek, és döntés született arról, hogy a jövő évben Törökországban, és azt követően pedig Albániában kerül majd sorra a következő csúcstalálkozó" - fűzte hozzá.

A résztvevők hat határozatot is elfogadtak, amelyek közül háromról beszélhet. Ezek keretében a NATO megerősítette a déli stratégiáját, és kockázati tényezőként ismerte el az illegális bevándorlást, ami különösen fontos a migrációs útvonalak mentén fekvő európai országok számára.

Ajánlásokat fogalmaztak meg a bürokrácia és az adminisztráció leépítése céljából az innovatív technológiák gyors használatba vétele érdekében, ami teljes mértékben egybevág hazánk szándékaival is.

"Mint ahogyan a hibrid fenyegetések elleni stratégia megújítása is abszolút aktuális kérdés, ugyanakkor világosan beszélünk arról, hogy ez minden nemzetnek a saját maga kompetenciájába tartozik, az ehhez szükséges lépéseket mindenkinek meg kell tenni azért, hogy a kollektív védelem is elfogadható szintre kerüljön" - zárta mondandóját.