Infostart.hu
eur:
378.62
usd:
321.85
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter (b) és Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter beszélget a NATO-tagországok kétnapos csúcsértekezletének második napi ülésén Hágában 2025. június 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

NATO-csúcs: hangsúlyos a kollektív védelem elve, elfogadták az 5 százalékos védelmi költési arányt

A hollandiai Hágában zajló NATO-csúcstalálkozón a tagországok megerősítették, hogy megállapodtak a védelmi költségvetésük növeléséről, valamint arról, hogy szilárdan kiállnak a kollektív védelem mellett.

A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek hágai találkozóján a BBC tudósítása szerint a jelenlévők deklarálták, hogy 2035-re a mostani 2 százalék helyett (ami csak az alapvető védelmi kiadásokra vonatkozik és amit nem minden tagország teljestett 2024-ben) a GDP-jük 5 százalékát fogják védelemre és biztonságra fordítani.

A NATO vezetői tehát támogatták a Donald Trump amerikai elnök által követelt célt, és a Reuters szerint egyben megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy az amerikai elnök a keddi, bizonytalanságot keltő nyilatkozatai után végülis támogatta a kollektív védelem elvét.

A Hágai ​​Nyilatkozatnak nevezett dokumentumban az szerepel, hogy "Megerősítjük a kollektív védelem iránti szilárd elkötelezettségünket, ahogyan azt a Washingtoni Szerződés 5. cikke rögzíti, azaz hogy az egyik tagország elleni támadás a szövetség elleni támadással ér fel".

Mark Rutte NATO-főtitkár a találkozót követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást a szövetségesek a súlyos biztonsági fenyegetésekre és kihívásokra, különösen az Oroszország által az euroatlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetésre és a terrorizmus veszélyére való tekintettel fogadták el.

A tagállamok célja az elrettentés fokozása volt, miközben lefektették az alapjait egy erősebb, igazságosabb és ellenállóbb NATO-nak. "Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe, legyen az Oroszország vagy a terrorizmus, kibertámadások, szabotázs vagy a stratégiai verseny,

a szövetség készen áll, hajlandó és képes megvédeni a tagországok területének minden négyzetcentiméterét"

- fogalmazott.

Megerősítette, hogy Donald Trump amerikai elnök a csúcsértekezleten világosan fogalmazott: Amerika elkötelezett a NATO mellett. Ugyanakkor világossá tette azt is, hogy elvárja az európai szövetségesektől és Kanadától, hogy folytassák a védelmi kiadások növelése érdekében megkezdett munkát - hívta fel a figyelmet.

"Arra fogunk törekedni, hogy felszámoljuk a szövetségesek közötti akadályokat a védelmi célú kereskedelem terén, és partnerségeinket kihasználva előmozdítsuk a védelmi ipari együttműködést" - mondta a főtitkár.

Rutte a sajtótájékoztatón beszélt az Ukrajna további támogatása melletti elkötelezettségről is. Idénre több mint 35 milliárd eurót ígért a szövetség, de további összegek is várhatóak. "Kiállunk Ukrajna mellett a béke megteremtésében" és a NATO-tagság felé vezető úton, fogalmazott.

Az izraeli-iráni konfliktussal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva fontosnak nevezte annak biztosítását, hogy Irán sose legyen képes nukleáris fegyver előállítására. Az Egyesült Államoknak Irán nukleáris képességeinek megsemmisítésével járó beavatkozása igazolt volt. Donald Trump az erő, valamint a béke embere, ahogyan ez Irán esetében látható volt - fogalmazott a NATO-főtitkár.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×