A londoni The Economist úgy tudja, szilárd bizonyítékok ösztönözték Izrael biztonsági intézményeit, hogy támogassák a támadást - írja az Index. A bizonyítékokat megmutatták Amerikának és más nyugati partnereknek, akik fontos szerepet játszottak a döntésükben, hogy támogassák a lépést, majd maga az Egyesült Államok is belépjen a háborúba.
Az Izrael által bemutatott információk részletes beszámolót tartalmaznak arról, hogy az iráni tudósok atombomba létrehozására törekedtek. A dosszié két kulcsfontosságú bizonyítékot szolgáltat erre az állításra. Az első az, hogy egy iráni tudományos csoport olyan mennyiségű, fegyverminőségűre dúsított nukleáris anyagot rejtegetett, amelyről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megfigyelői nem tudtak. Június 9-én az IAEA úgy ítélte meg, hogy Iránnak több mint 400 kilogramm szinte fegyverminőségűre dúsított uránból álló készletei vannak.
A második bejelentett bizonyíték az, hogy a tudósok felgyorsították munkájukat, és találkozni készültek az iráni rakétahadtest parancsnokaival, nyilvánvalóan azért, hogy előkészítsék egy nukleáris robbanófej és egy rakéta jövőbeli „párosítását”.
Irán korábbi, nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kutatásai és tevékenységei már nagyrészt nyilvánosak voltak.
Az IAEA számos jelentést tett közzé, amelyek ezt dokumentálják – részben Izrael és más országok által szolgáltatott hírszerzési adatok alapján. 2018-ban a Harvard Egyetem kutatócsoportja is közzétette saját elemzését egyes Izrael által megszerzett iráni dokumentumokról. Ezek a források együttesen egy széles körű és tartós iráni erőfeszítést írtak le, amelynek célja egy bombához szükséges uránmag előállítása.
A programhoz tartozott a mag implodálásához szükséges robbanóanyag, amely láncreakciót vált ki, valamint olyan erőfeszítések, amelynek célja egy gömb alakú hasznos teher elhelyezése az iráni Shahab–3 ballisztikus rakétán. Egy május 31-én közzétett jelentésében az IAEA megjegyezte, hogy 2003-ban Irán azt tervezte, hogy végrehajtja azt, amit az Institute for Science and International Security nevű agytröszt „hideg tesztnek” nevez. Ez egy olyan eszköz, amely nem fegyverminőségű uránt, hanem természetes vagy szegényített uránt használ.
Izrael hírszerzési értékelései megismétlik ezen információk egy részét. Azt állítják, hogy iráni tudósok egy csoportja évek óta nyílt és titkos, fegyverekről szóló kutatásokon dolgozik. Ez az erőfeszítés eredetileg Irán hivatalos nukleáris fegyverekre irányuló kutatási programjának, az Amadnak a része volt, amelyet 2003-ban leállítottak, mert már akkor féltek az Egyesült Államok támadásától. A tudósok folyamatban lévő munkáját feltehetően az iráni Védelmi Innovációs és Kutatási Szervezet (fárszi rövidítéssel: SPND) keretében végezték. A munkáról tudomással bíró kevés személy egyike Mohammad Bagheri vezérőrnagy volt, aki az iráni hadsereg vezérkari főnökeként mind a reguláris fegyveres erők, mind az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) felügyeletét ellátta.
Azonban az izraeli hírszerzési dossziék új információkat is tartalmaznak.
Azt közlik, hogy nagyjából hat évvel ezelőtt a tudósok egy titkos speciális központot hoztak létre a korábbi AMAD-igazgató, Mohsen Fakhrizadeh szervezésével. Ennek a csoportnak az volt a célja, hogy előkészítse az utat egy sokkal gyorsabb fegyverkezési folyamathoz. Fakhrizadeht Izrael 2020 novemberében meggyilkolta. Azóta az is kiderült, hogy vezetőjük elvésztése ellenére a csoport tavaly év végén fokozta kutatásait. Irán számára az is ösztönzőleg hatott, hogy szembe kellett néznie megbízottjai, a Hamász és a Hezbollah összeomlásával Gázában és Libanonban.