A nukleáris energiát támogatók aránya 17-ről 42 százalékra nőtt, az elutasítóké pedig 44-ről 17 százalékra csökkent 2016 és 2025 között az EU-ban - írja közleményében a Századvég. A technológia megítélése hazánkban az egyik legkedvezőbb: a magyarok kétharmada szerint az atomerőműveknek meghatározó szerepet kell biztosítani az energiamixben.

A német kormány 2025 májusában zöldnek ismerte el az atomenergiát és ígéretet tett arra, hogy a továbbiakban nem akadályozza a technológiával kapcsolatos fejlesztéseket az Európai Unióban. A döntés lényeges mérföldkövet jelent az Unió energiapolitikájában, ugyanis a német blokkolás feloldása lehetővé teszi a közösség számára, hogy bekapcsolódjon a nukleáris iparág globális reneszánszába, amely Amerikában, Kínában, Indiában vagy az Egyesült Királyságban már évekkel ezelőtt elindult. A lap Európa Projekt-kutatásának eredményei rámutatnak, hogy

Németország és az EU szimbolikus fordulata részben a társadalmi elvárások markáns átalakulására vezethetők vissza.

A nukleáris energia megítélése már az orosz-ukrán háború kirobbanása előtti években is javult az uniós lakosság körében, de a fegyveres konfliktus, valamint az azt követő szankciós adok-kapok okozta energiaárrobbanás újabb löketet adott a tendenciának. Közel tíz év alatt az európaiak véleménye pragmatikus fordulatot vett;

a technológiát elutasítók aránya kevesebb, mint felére csökkent, a támogatóké pedig több, mint kétszeresére növekedett.

A változás iránya Európa-szerte megegyezett, de annak mértéke tagállamonként különböző volt. Az atomerőművek szerepét legpozitívabban megítélő magyarok, csehek és franciák körében 2016-ban még az elfogadók - azaz, akik mérsékelt szerepet szánnának a technológiának - voltak többségben, napjainkra viszont a támogatók váltak dominánssá. A korábban leginkább elutasító országokban pedig az ellenzők - akik szerint egyáltalán nincs szükség atomerőművekre - relatív kisebbségbe kerültek. Ausztriában az arányuk 80-ról 48 százalékra, Németországban 66-ról 26 százalékra, Portugáliában pedig 65-ről 32 százalékra csökkent.

A közvélemény pragmatikus fordulata (Németország mellett) más tagállamokban is változtatásra késztethette a politikai döntéshozókat. A belga és holland kormány atomenergia-párti fordulata például aligha függetleníthető attól, hogy a támogatók aránya előbbiben 11-ről 42 százalékra, utóbbiban 6-ról 35 százalékra nőtt, az ellenzőké pedig 33-ról 9 százalékra, illetve 54 százalékról 14 százalékra mérséklődött.