Infostart.hu
eur:
363.16
usd:
307.69
bux:
139499.37
2026. április 16. csütörtök Csongor
Andrzej Duda lengyel államfő beszédet mond a II. világháború kitörésének 85. évfordulóján, 2024. szeptember 1-jén hajnalban a Lódzi vajdaságban levő Wielun városban. A német légierő 1939. szeptember 1-én lebombázta Wielunt. A légicsapásban tizenkétezer lengyel vesztette életét, ők voltak a háború első civil áldozatai.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marian Zubrzycki

Andrzej Duda számára nem kérdés, kire adja a voksát

Karol Nawrockit, a lengyel elnökválasztás második fordulójába bejutott ellenzéki jelöltet támogatja továbbra is, és a választás tisztességességét szorgalmazza Andrzej Duda – a jelenlegi lengyel államfő erről a Gitanas Nauseda litván elnökkel közös hétfői sajtókonferencián beszélt az északkelet-lengyelországi Orzyszban.

A Lengyelországba telepített nemzetközi NATO-zászlóaljhoz tett látogatás során tartott sajtóértekezleten Andrzej Duda újságírói kérdésre az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredményeit kommentálta, melyek nyomán csekély különbséggel Rafal Trzaskowski, a fő kormányerő, a Polgári Koalíció jelöltje és Karol Nawrocki, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság támogatásával induló jelölt jutott tovább.

Az államfő felidézte: az első forduló előtt Nawrockit támogatta, és ezentúl is kitart álláspontja mellett. Aláhúzta: azt szeretné, hogy a második fordulóban a verseny "tisztességes elvek szerint", törvénysértés nélkül folytatódjék. Bírálta, hogy a vasárnapi szavazás előtt a kormánykoalíció egyik politikusa megsértette a kampánycsendet. „Remélem, hogy senki sem sért majd jogot, beleértve különösen a kormánytagokat és Donald Tusk (kormányfőt)” – fogalmazott Duda.

A végeredmény szerint Rafal Trzaskowski a voksok 31,36 százalékát nyerte el, Karol Nawrocki pedig 29,54 százalékot kapott.

Az összesen 13 induló jelölt közül a harmadik helyen Slawomir Mentzen, az ellenzéki Konföderáció jelöltje végzett 14,81 százalékos eredménnyel. A negyedik a Mentzen tömörüléséből januárban kizárt Grzegorz Braun európai parlamenti képviselő, a Lengyel Korona Konföderációja jelöltje lett a voksok 6,34 százalékával. Szymon Holownia alsóházi elnök, a kormánykoalíciós Lengyelország 2050 vezetője és elnökjelöltje a voksok 4,99 százalékával a hatodik helyet foglalta el.

Holownia már vasárnap este felszólította szavazóit, hogy a második fordulóban Trzaskowskira szavazzanak. A Holownia jelöltségét az első fordulóban támogató Lengyel Parasztpárt nevében pedig Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter hétfői varsói sajtóértekezletén "teljes körű együttműködést" ígért Trzaskowskinak.

Mentzen bejelentés szerint kedden tart sajtóértekezletet, melyen ismerteti a második fordulóra vonatkozó álláspontját. Krzysztof Bosak alsóházi alelnök, a Konföderáció egyik vezetője hétfőn jelezte: "nem buzdítanak" majd Trzaskowski támogatására.

A két legsikeresebb baloldali jelölt: Adrian Zandberg képviselő, a kormánykoalíción kívüli Baloldal Együtt társelnöke (4,86 százalék) és Magdalena Biejat szenátusi alelnök, a kormánykoalíciós Új Baloldal jelöltje (szintén 4,86 százalék) nem ajánlották híveiknek, hogy kit támogassanak a második fordulóban. "A választó nem vándorkupa, amelyet egy politikus átadhatna másoknak" - fogalmazott Zandberg.

Hétfő délelőtt Trzaskowski varsói választási irodáját megszállták az Utolsó Nemzedék nevű baloldali szervezet klímaaktivistái. Azt követelték, hogy az elnökjelölt, valamint Donald Tusk is találkozzon velük, és egyeztessenek a tömegközlekedés fejlesztését célzó követelményeikről. Hétfő délután az aktivisták közölték: a Trzaskowski stábjával folytatott egyeztetés "sikerrel zárult", amiről később közölnek részleteket.

Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: minden közjogi méltóság leváltható, de komoly feltételei vannak

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje már vasárnap este követelte számos közjogi méltóság és független állami intézmény vezetőjének lemondását. Valamennyi állami tisztségviselő és közjogi méltóság esetében van lehetőség az elmozdításukra, de Stánicz Péter alkotmányjogász az InfoRádióban jelezte, ehhez sok feltételre van szükség, egyes esetekben az alaptörvény módosítására is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×