A hét végén Romániához hasonlóan elnökválasztást tartottak Lengyelországban is, ahol második körös voksolásra lesz szükség június elsején. Mitrovits Miklós az InfoRádióban elmondta: a megszámlált szavazatok alapján tett korrigált becslés alapján – 99 százalékos feldolgozottságnál – Rafal Trzaskowski varsói polgármester, a Polgári Koalíció jelöltje 31,2 százalékra számíthat, míg a második helyen záró, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrocki a szavazatok 29,7 százalékát szerezte meg, tehát mindössze másfél százalék döntött a varsói polgármester javára az első fordulóban.

A történész szerint nem történt nagy meglepetés, a két legfőbb esélyes jutott be a második fordulóba, arra azonban már előzetesen kevesebben számítottak, hogy ennyire szoros lesz a verseny. A legtöbb közvélemény-kutató cég 4-6 százalékos különbséget jelzett előre, de a vasárnapi eredmények alapján egyáltalán nem lefutott a versengés a két nagy esélyes között.

A harmadik és a negyedik helyen két radikális jelölt, Slawomir Mentzen (14,5 százalék) és Grzegorz Braun (6,3 százalék) végzett. A szakértő szerint utóbbi politikus eredménye nagy meglepetést okozott, hiszen a felmérések során legtöbbször 5 százalék alatt teljesített. Mitrovits Miklós úgy fogalmazott,

a kormánykoalíció többi tagjának szemszögéből „meglehetősen tragikus eredmények születtek” a hét végén,

mivel Szymon Holownia, a szejm elnöke 4,9, a baloldali Magdalena Biejat, a szenátus alelnöke 4,1 százalékra számíthat, míg a kormányon kívüli, de szintén baloldali Együtt (Razem) párt társelnöke, Adrian Zandberg 4,8 százalékos eredményt ért el.

Az elnökválasztás első fordulóját megelőző kampányban Lengyelországban is nagy hangsúlyt kapott a szuverenisták és a globalisták közötti éles vita. Ezen kívül a szakértő azt emelte ki, hogy a kormánykoalíció leginkább azt kommunikálta, hogy kormányozhatóvá kell tenni az országot, ezért Andrzej Duda (a PiS támogatottja) helyett olyan elnökre lenne szükség, aki együttműködik Donald Tusk kormányával, és nem vétózza meg a törvényeket. Ezzel szemben az ellenzék részéről főként az az elnökválasztás tétje, hogy

ha győz Karol Nawrocki, akkor reményeik szerint esetleg ki lehet kényszeríteni egy előre hozott parlamenti választást.

A szakértő megjegyezte: a kérdés megosztja a lengyel társadalmat, ezért nagyon szoros eredmény várható az államfőválasztás második fordulójában is.

Lengyelországban jelentős hatáskörrel rendelkezik az államfő, Mitrovits Mikós szerint nagyon kevés olyan európai ország van, ahol hasonlóan fontos szerepe van ennek a tisztségnek. A lengyel elnök gyakorlatilag bármilyen törvényt megvétózhat, amit előzetesen a szejm és a szenátus elfogadott, és ehhez nincs szükség az Alkotmánybíróság közreműködésére. Magyarán: ha a lengyel államfő nem ír alá egy törvényjavaslatot, akkor nem lép életbe, amivel akár a kormányzás is megbénulhat. A történész hozzátette: az elmúlt bő másfél évben erre volt több példa is, Donald Tusk kormánya egyszerűen nem tudott átvinni fontos törvényeket a parlamenten, ezért is lett „élet-halál harc” a jelenlegi kormány számára a mostani elnökválasztás. Az ellenzéknek pedig azért vált fontossá, mert egy lehetséges kikövezett út lehet afelé, hogy visszatérjen a hatalomba.

Mi várható két hét múlva?

A második forduló tekintetében a legfőbb kérdés, hogy kinek a támogatására szólítják fel a szavazókat azok a jelöltek, aki nem jutottak be a következő körbe. Mitrovits Mikós elmondta: a három jobboldali jelölt – Karol Nawrocki, Slawomir Mentzen, Grzegorz Braun – első fordulós eredményeit összeadva nagyjából 51 százalék jön ki, míg Rafal Trzaskowski a koalíciós partnerek és szavazóik támogatására apellálva 50 százalék alatti eredményre számíthat. Ugyanakkor a szakértő megjegyezte, hogy

várhatóan magasabb lesz a részvétel június elsején, akár 4-5 százaléknyi plusz szavazót is mobilizálhatnak a szemben álló felek.

A Lengyelország-szakértő szerint nagy kérdés, hogy vajon az összes jobboldali szimpatizáns átszavaz-e Karol Nawrockira, mert úgy véli, száz százalékban ezt azért nem lehet kijelenteni. Emlékeztetett, hogy Andrzej Duda az öt évvel ezelőtti államfőválasztáson mindössze két százalékkal előzte meg Rafal Trzaskowskit, és valószínűleg hasonlóan szoros eredmény lesz a idei második fordulóban is.

Mitrovits Mikós azt gondolja, Rafal Trzaskowskinak talán nagyobb mozgástere lehet, ugyanis a kormánykoalícióhoz köthető vajdaságokban a hét végi voksoláson alacsonyabb volt a részvétel, mint a másfél évvel ezelőtti parlamenti választáson. Ebből arra lehet következtetni, hogy Rafal Trzaskowskinak, illetve a kormánykoalíciónak lehetnek még tartalékai. A történész kiemelte: Lengyelországban továbbra is érzékelhető a vidék-város ellentét, mivel az első fordulóban a városokban, vajdasági székhelyeken toronymagasan nyert a varsói polgármester, míg Karol Nawrocki a legtöbb ilyen helyen a 20 százalékot sem érte el. Vidéken és a kisebb településeken viszont fordított a helyzet, ott Karol Nawrockinak nagy a támogatottsága. A szakértő még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az öt évvel ezelőtti elnökválasztásnál is szorosabb eredményt hoz a június elsejei második forduló.

(A nyitóképen: Rafal Trzaskowski varsói polgármester, a Polgári Koalíció párt államfőjelöltje voksol felesége, Malgorzata Trzaskowska társaságában a lengyelországi elnökválasztás napján, 2025. május 18-án Varsóban.)