Infostart.hu
eur:
386.48
usd:
332.51
bux:
125920.81
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Nyitókép: Polizei_OL/Twitter

A szomszédok nemet mondanak a német kancellár azonnali határzárjára

Az illegális bevándorlás elleni harc szigorítása az egyik legfőbb ütőkártya volt a konzervatívok számára a parlamenti választások megnyeréséhez. Friedrich Merz kancellár a határon történő kitoloncolások azonnali végrehajtását ígérte, a szomszédok azonban már első hivatali napján tiltakoztak.

A kormányban a kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő belügyminiszter, Alexander Dobrindt Merzcel egy időben hirdette meg a szigorítást, illetve annak fő elemét, az illegálisnak minősített migránsok azonnali visszafordítását a német határon. A miniszter erre utasította a rendőrséget, amelyet az előzetes tervek szerint több ezer fővel megerősítenek.

A kancellár és minisztere azonban a hivatalba lépés első napjának tanulságai szerint azt elmulasztotta, hogy erről előzetesen egyeztessen azokkal a szomszédos országokkal, amelyek a kitoloncolások „áldozatai” lehetnek. A következményekkel a kancellár már szerdán Varsóban szembesült, ahol tárgyalópartnere, Donald Tusk miniszterelnök határozottan elutasította a német forgatókönyv szerinti szigorítást. A lengyel kormányfő egyetértett ugyan az illegális bevándorlás elleni fellépés szükségességével, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy erre csakis „összeurópai” szabályozás keretei között kerülhet sor.

Miközben a kancellár és belügyminisztere a „de facto” kitoloncolásokat hirdette meg, Varsó – de Németország több más szomszédja ia – a „de jure” módozat mellett emel, illetve emelt szót – értékeltek német elemzők. Idézték a lengyel kormányfőt, aki hangsúlyozta, hogy a német migrációs politika nem történhet országa rovására.

„Németország azt engedi be területére,akit akar. Lengyelország ugyanakkor csak azokat engedi be, akiket befogad”

– fogalmazott Tusk. A miniszterelnök szerint nem lehet azt a benyomást kelteni, hogy bármelyik ország, beleértve Németországot is, migránscsoportokat küld más uniós tagországba.

A varsói állásfoglalással szinte egy időben hasonló nyilatkozatot tett közzé a közelmúltban hivatalba lépett, a néppárti Christian Stocker vezette osztrák koalíciós kormány. A bécsi belügyminisztérium közleménye szerint a tervezett német migrációs lépések ellentétesek az európai joggal. „Feltételezzük, hogy Németország minden intézkedésével tiszteletben tartja az európai jogrendet” – hangsúlyozta a közlemény, utalva arra, hogy az osztrák kormány elutasítja az ettől eltérő intézkedéseket.

Hasonló állásfoglalást tett közzé a svájci és korábban a luxemburgi kormány is.

A német kormány migrációs projektje szakértők szerint az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.

Az újdonsült német kormánynak azonban mindenekelőtt azt kell tisztáznia, hogy vállalja-e a konfrontációt szomszédjaival. Egyelőre sem Friedrich Merz, sem belügyminisztere, Alexander Dobrindt nem reagált az előző napon történtekre.

Címlapról ajánljuk

Egy néhány hetes iráni háború is 1-2 százalékos inflációs nyomást okozhat

Az amerikai típusú Brent kőolaj ára megy fölfelé, és Európában a földgázé is, mivel a világ legnagyobb kitermelője, Kuvait nem fér hozzá a piachoz. Ha elhúzódik az iráni háború, felfelé száguldó benzinárakkal fogunk találkozni, ami a szállítmányozásra is kihat az egész világon, így a boltokban is emelkedhetnek az árak – mondta Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója az InfoRádióban.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, légicsata volt Katar felett, megtámadták Azerbajdzsánt - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, légicsata volt Katar felett, megtámadták Azerbajdzsánt - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. A katari légierő iráni bombázókat lőtt le a légtérben, a nap folyamán pedig rakétatámadás érte Dohát, illetve Bahreint és Izraelt is. Délelőtt a semleges kaukázusi Azerbajdzsán területét is iráni támadás érte. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×