Prőhle Gergely szerint hiába győz vasárnap a német szövetségi választáson a CDU-CSU, csak olyan koalíciót hozhat létre, amelyben nagy kompromisszumokra van szükség; a volt berlini nagykövet erről az M1 televízióban beszélt csütörtökön, amelyben szó volt az ukrajnai háború esetleges lezárásáról is.

Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója azt mondta: a német választók azt gondolják, legyen CDU-SPD nagykoalíció, de lehetőleg AfD-s programmal, ami "fából vaskarika, nem fog működni".

Hozzátette, nincs jelentősége, hogy az AfD (Alternatíva Németországnak) 19 vagy 21 százalékos eredményt ér el, a többi párt politikai tűzfal mögött fogja tartani, ebből adódik a németországi helyzet megoldhatatlansága.

Kifejtette, hogy a II. világháború után Nyugat-Németországban "agymosás" volt, amit a náci Németország 12 éve indokolttá tett. Az, hogy ez az agymosás "túl jól sikerült", az Egyesült Államok felelőssége volt. A német választás alapkérdése, hogy "náci vagy-e"; ha valaki ezt a kérdést helyesen válaszolja meg, akkor rendben van, ha bizonytalankodik, akkor problémák vannak; ezért van a tűzfal az AfD-vel kapcsolatban. Az amerikai ideológiai ráhatás elérte, hogy Nyugat-Németországban alacsonyabb az AfD támogatottsága. Keleten "más típusú agymosás volt", ott abból indultak ki, hogy náluk senki nem náci, ezért van, hogy a párt ennyivel népszerűbb a keleti tartományokban.

A volt nagykövet szerint az AfD titka az, hogy karanténba van zárva. Elitellenesség is megjelenik náluk, a keleti tartományokban a német újraegyesítést úgy élik meg, mint a nyugatiak általi megszállást, az AfD erre tudatosan rájátszik - mondta.

Úgy vélekedett, hogy az AfD programja vegyes: konzervatív professzorok alapították azért, hogy megmentsék a német gazdaságot, ugyanakkor most inkább piacpárti programot képviselnek. Szerintük több népszavazásra lenne szükség, ami egy plebejus politikát sejtet, de nehezen megvalósítható Németországban. Náluk is megjelenik jelszóként a nemzetek Európája, és hivatkoznak a szubszidiaritás elvére, amelynek jobban kellene érvényesülnie a maastrichti szerződés szerint.

A kérdésre, miszerint Németország elvesztette-e vezető szerepét, Prőhle Gergely azt mondta, "igen, más viszont nem nyerte meg". Ma nincs meg az az erő, amely képes lenne megvalósítani azt, ami Németország sikerét jelentette: olcsó energiára építve technológiai fejlettséget tudjon biztosítani.

Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója többek között arról beszélt, hogy a választás után nem lesz egyszerű a koalíciókötés, elhúzódó krízisre számít. Ha a CDU-CSU elhatárolódik az AfD-től, csak a nagy pártokkal tud koalíciót alkotni, ami ugyanaz lesz, mint az elmúlt időszakban.

Kijelentette, helytelennek tartja az AfD karanténba zárását. Megemlítette, hogy a Magyar Liberális Párt elnökeként is azt mondta, hogy az akkori Jobbikkal - amely szavai szerint antiszemita és cigányellenes volt - le kell ülni, és vitatkozni. Ezt kell tenni az AfD-vel is, amely Izrael-párti - jegyezte meg.

A műsor második felében Mesterházy Attila, a NATO parlamenti közgyűlésének volt elnöke azt mondta: bár új világrend kialakulásáról még nem lehet beszélni Donald Trump amerikai elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos megnyilatkozásaival kapcsolatban, "egy új korszak és helyzet" állt elő Donald Trump újbóli színre lépésével.

A témában folytatott beszélgetés másik vendége, Tóth Máté nemzetközi- és energiajogász úgy vélekedett: túlmutat Ukrajnán, hogy az orosz és amerikai felek Ukrajna nélkül tárgyalnaknak és "keresik a gazdasági, történelmi, politika együttműködések" lehetőségeit - utalt ezzel arra, hogy a két nagyhatalom vezetője telefonon egyeztetett, emellett Szaúd-Arábiában külügyminiszteri tárgyalásokra is sor került a két ország között.

Tóth Máté szerint a történések azt mutatják, hogy most egy "pozíciólezáró nettósítás" folyik, és megtörtént Ukrajna "leárazása", azaz az ország "visszahullott az ideológiairól a reál szférára".

Náray Balázs, a közmédia washingtoni tudósítója a műsorba online bejelentkezve arról beszélt, hogy Donald Trump többször is megfogalmazta, miszerint "jó viszonyban volt korábban is Vlagyimir Putyinnal, s erre építi, hogy képes lezárni a háborút". Ugyanakkor - mondta - az amerikai elnök azt is nyilvánvalóvá tette, hogy Ukrajna támogatását folytatja az Egyesült Államok, de egy mintegy 500 milliárdos ellentételezésért, például nyersanyagokért cserébe.

Mesterházy Attila szerint egyelőre egy "üzletember ajánlattételéről" van szó Trump részéről mind Ukrajna, mind Oroszország irányába, az elnök szavait pedig "nem is mindig kell komolyan venni". Ez probléma szerinte, éppen úgy az orosz-ukrán konfliktus, mint ahogy Grönland esetleges megszerzése esetében is. A politikus szerint Donald Trump megnyilatkozásai miatt az EU-s és NATO-vezetők "le vannak fagyva" és "nem értik, hova vezet ez a fajta kommunikáció", s úgy értékelik, hogy "recseg, ropog" a transzatlanti kapcsolat.

Tóth Máté annak kapcsán, hogy az ukrán elnök nem vett részt az eddigi amerikai-orosz tárgyalásokon, azt mondta: ez a reálpolitika és a történelemben egyébként mindig is a nagyhatalmak döntöttek a háborúk lezárásáról. Szerinte viszont Donald Trump szavaira és tetteire komolyan kell figyelni.

Mesterházy Attila úgy vélekedett: semmiképpen sem dönthetnek nagyhatalmak kisebb országok sorsáról, az amerikai elnök pedig "cserben hagyta" az ukránokat.

Tóth Máté szerint az idő az oroszoknak dolgozik és a fronton is veszített már Ukrajna, amelyet már az EU sem tud jelentős mértékben támogatni, így a konfliktus véget fog érni.