Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nea Kameni vulkanikus sziget (b) látképe a Szantorinin fekvő Fira városából 2025. február 3-án, miután az  előző nap földrengéssorozat rázta meg az égei-tengeri görög szigetet. Jelentőseebb károkról egyelőre nem érkezett jelentés.
Nyitókép: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Már kevesebb a földrengés, de még nem múlt el az igazi veszély Santorinin

Az elmúlt hétvégén tovább csökkent a földrengések száma Santorini szigetének környékén, de még vasárnap is tucatnyi, legalább 4-es erősségű rengésről számoltak be helyi tudósítók. Az elmúlt másfél héten több mint húszezer földrengés történt, ami újabb veszélyeket hordozhat magában.

A hét végén is folytatódott a földrengésraj Santorini szigetétől északkeletre. A rengések száma ugyan némileg csökkent, azonban vasárnap is kipattant egy 5-ös magnitúdójú rengés, 6 kilométeres mélységben. Harangi Szabolcsnak, az ELTE Természettudományi Kar tanszékvezető tanárának bejegyzése szerint a legalább 2-es magnitúdójú földrengések száma bő egy hét alatt már meghaladta az 1800-at, a mesterséges intelligenciával azonosított összes földrengés száma pedig a húszezret. A vulkanológus néhány napja arról beszélt az InfoRádióban, hogy a folyamatos rengések egy súlyosabb katasztrófát is előidézhetnek.

Mint fogalmazott, a szökőár kialakulásához az kell, hogy valamilyen jelenség függőleges irányban megmozgassa a víztömeget. Felidézte, hogy az 1956-os 7,2-es és 7,7-es erősségű földrengések során is többméteres elmozdulás történt Santorini térségében. Most azonban nem ez okozta elsősorban a szökőárt, hanem az, hogy nagyon meredek a morfológia. A térségben ugyanis hepehupás, hegyes-völgyes a tenger alatti felszín, így

ha nagy elmozdulás történik, akkor nemcsak Santorini szigetén következhet be tömegmozgás (például kőomlás), hanem a víz alatt is.

Mint mondta, ilyen esetekben megvan a veszélye annak is, hogy egyszer csak „hirtelen leszakad egy nagy tömeg, és bezúdul a mélyebb részbe, ami akár szökőárt is okozhat, ha meggyengül valahol a kőzettest, és elmozdul a helyéről”. Ez a szigetvilágban komoly problémákat okozhat. A szökőár 1956-ban például húsz méter magas hullámokat vetett. Harangi Szabolcs figyelmeztetett, hogy egy ilyen természeti jelenség nagy veszélyeket hordoz magában a környék élővilágára nézve, sőt akár még Kréta szigetén is éreztetheti hatását.

Az elmúlt napokban számtalan rengést tapasztaltak Olaszország partjainál is, köztük Szicília és Nápoly környékén. Harangi Szabolcs szerint azonban ezek teljesen függetlenek az Égei-tengeren zajló eseményektől.

(A nyitóképen: Nea Kameni vulkanikus sziget látképe a Santorinin fekvő Fira városából 2025. február 3-án, miután az előző nap földrengéssorozat rázta meg az égei-tengeri görög szigetet.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×