Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Nea Kameni vulkanikus sziget (b) látképe a Szantorinin fekvő Fira városából 2025. február 3-án, miután az  előző nap földrengéssorozat rázta meg az égei-tengeri görög szigetet. Jelentőseebb károkról egyelőre nem érkezett jelentés.
Nyitókép: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Már kevesebb a földrengés, de még nem múlt el az igazi veszély Santorinin

Az elmúlt hétvégén tovább csökkent a földrengések száma Santorini szigetének környékén, de még vasárnap is tucatnyi, legalább 4-es erősségű rengésről számoltak be helyi tudósítók. Az elmúlt másfél héten több mint húszezer földrengés történt, ami újabb veszélyeket hordozhat magában.

A hét végén is folytatódott a földrengésraj Santorini szigetétől északkeletre. A rengések száma ugyan némileg csökkent, azonban vasárnap is kipattant egy 5-ös magnitúdójú rengés, 6 kilométeres mélységben. Harangi Szabolcsnak, az ELTE Természettudományi Kar tanszékvezető tanárának bejegyzése szerint a legalább 2-es magnitúdójú földrengések száma bő egy hét alatt már meghaladta az 1800-at, a mesterséges intelligenciával azonosított összes földrengés száma pedig a húszezret. A vulkanológus néhány napja arról beszélt az InfoRádióban, hogy a folyamatos rengések egy súlyosabb katasztrófát is előidézhetnek.

Mint fogalmazott, a szökőár kialakulásához az kell, hogy valamilyen jelenség függőleges irányban megmozgassa a víztömeget. Felidézte, hogy az 1956-os 7,2-es és 7,7-es erősségű földrengések során is többméteres elmozdulás történt Santorini térségében. Most azonban nem ez okozta elsősorban a szökőárt, hanem az, hogy nagyon meredek a morfológia. A térségben ugyanis hepehupás, hegyes-völgyes a tenger alatti felszín, így

ha nagy elmozdulás történik, akkor nemcsak Santorini szigetén következhet be tömegmozgás (például kőomlás), hanem a víz alatt is.

Mint mondta, ilyen esetekben megvan a veszélye annak is, hogy egyszer csak „hirtelen leszakad egy nagy tömeg, és bezúdul a mélyebb részbe, ami akár szökőárt is okozhat, ha meggyengül valahol a kőzettest, és elmozdul a helyéről”. Ez a szigetvilágban komoly problémákat okozhat. A szökőár 1956-ban például húsz méter magas hullámokat vetett. Harangi Szabolcs figyelmeztetett, hogy egy ilyen természeti jelenség nagy veszélyeket hordoz magában a környék élővilágára nézve, sőt akár még Kréta szigetén is éreztetheti hatását.

Az elmúlt napokban számtalan rengést tapasztaltak Olaszország partjainál is, köztük Szicília és Nápoly környékén. Harangi Szabolcs szerint azonban ezek teljesen függetlenek az Égei-tengeren zajló eseményektől.

(A nyitóképen: Nea Kameni vulkanikus sziget látképe a Santorinin fekvő Fira városából 2025. február 3-án, miután az előző nap földrengéssorozat rázta meg az égei-tengeri görög szigetet.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×