Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Threads, a Meta új közösségi média-platformja
Nyitókép: Unsplash

Interkontinentális kábelrendszerrel köti össze a földrészeket a Meta

A valaha volt legnagyobb tengeri kábelprojekttel korszerű és nagy adatforgalmú összeköttetés jön létre a fontos központok között.

Az amerikai Meta globális közösségimédia-szolgáltató óriásvállalat öt kontinenst összekötő, több mint 50 ezer kilométer hosszú tenger alatti kábelt telepít, hogy növelje a digitális adatátvitel kapacitását és megbízhatóságát - jelentette be a vállalat blogbejegyzésben.

A Waterworth Project elnevezésű, "legambiciózusabb" tenger alatti kábelprojektként beharangozott kezdeményezés célja, hogy "a legmodernebb összeköttetést hozza létre az Egyesült Államokban, Indiában, Brazíliában, Dél-Afrikában és más régiókban" - részletezte a Meta. A cég szerint a projekt "több éves, több milliárd dolláros beruházást" jelent.

A tenger alatti kábelek kritikus infrastruktúrák, amelyek a világ szinte teljes digitális távközlési adatait továbbítják.

A tengerek alatt kígyózó, jelenleg világszerte mintegy 450 telepített vezeték mintegy 1,2 millió kilométert tesz ki - derül ki az amerikai Center for Strategic and International Studies (CSIS) stratégiai és nemzetközi tanulmányok központjának 2024 augusztusában közzétett jelentéséből.

Míg a 2021-es adatok szerint négy vállalat osztozott szinte a teljes piacon, az amerikai SubCom, a francia Alcatel Submarine Networks (ASN), a japán Nippon Electric Company (NEC) és a kínai HMN Technologies, a digitális óriások, mint például a Meta, most saját infrastruktúrát fejleszt.

Ezeknek az infrastruktúráknak rendkívüli a stratégiai jelentősége, ugyanakkor rendszeresen károsodnak a természeti csapások, víz alatti földcsuszamlások, cunamik, valamint a hajók horgonyai által. Szabotázsakcióknak és kémkedési kísérleteknek is ki vannak téve.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×