Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.32
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián 2025. február 15-én. A 61. alkalommal megrendezett biztonságpolitikai tanácskozás február 16-án zárul.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Volodimir Zelenszkij súlyos szavakat intézett Európához

Ukrajna nem fogad el olyan békemegállapodást, amelyet a háta mögött vagy a bevonása nélkül köt bárki is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

„Nem lehet Ukrajnáról dönteni Ukrajna nélkül. Nem lehet Európáról dönteni Európa nélkül” – hangsúlyozta. „Ha kizárnak minket a saját jövőnkről folytatott tárgyalásokról, akkor minden odavész” – fűzte hozzá.

Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy igenis az a célja, hogy 2025-ben létrejöjjön a béke. Arra kérte az európai országokat, hogy képviseljenek összehangolt és egységes külpolitikát, hogy „a háború befejezése legyen az első közös sikerünk”. Azt mondta,

„veszélyes” lenne, ha Donald Trump amerikai elnök előbb találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mint vele.

Zelenszkij világossá tette, nem hajlandó kizárni, hogy Ukrajna egyszer a NATO tagja legyen.

Az ukrán elnök egyúttal felszólította az európai országokat, hogy a saját érdekükben cselekedjenek, és szerinte eljött az idő az „európai fegyveres erők” felállítására. Úgy vélte: a háromévnyi teljes körű háború megmutatta, hogy megvannak az alapjai az egységes európai haderőnek. Kifejtette, hogy ezzel nem a NATO-t szeretné lecserélni, hanem azt szeretné, hogy Európa Amerikával egyenlő mértékben járuljon hozzá ehhez a partnerséghez.

„Mostantól minden másként lesz, és ehhez Európának alkalmazkodnia kell. Hiszek Európában, és arra kérem önöket, hogy a saját érdekükben cselekedjenek” – mondta az ukrán elnök.

„Pár nappal ezelőtt Trump elnök beszámolt nekem a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésről. Egyetlen egyszer sem említette, hogy Amerikának szüksége lenne Európára a tárgyalóasztalnál. Ez szerintem beszédes” – fejtette ki Zelenszkij.

„Elmúltak azok az idők, amikor Amerika pusztán azért támogatta Európát, mert így volt szokás”

– folytatta az ukrán államfő.

Zelenszkij ismét Oroszországot vádolta meg azzal, hogy pénteken dróncsapást mért a csernobili atomerőművet védő szarkofágra, ami szerinte azt bizonyítja, hogy Oroszország nem akar békét, és nem készül a párbeszédre. Hozzátette azt is, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint Moszkva a nyáron csapatokat küldhet Fehéroroszországba, amit hadgyakorlatnak fognak álcázni, ahogyan 3 évvel ezelőtt is, amikor a háború elkezdődött. Azt mondta, nem tudják, ki ellen irányulhat a fehéroroszországi csapatösszevonás, de Fehéroroszország három NATO-tagállammal is határos, és Minszk az orosz katonai műveletek fontos pillére.

Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin nem tud valós biztonsági garanciákat nyújtani, „nemcsak azért, mert hazug, hanem azért is, mert Oroszország jelenlegi állapotában szüksége van a háborúra, hogy megtartsa a hatalmat”.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×