Infostart.hu
eur:
388.81
usd:
335.39
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszél az Andrej Duda lengyel államfővel és Ingrida Simonyte litván miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Kijevben 2024. augusztus 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Az ukrán elnök minden eddiginél vészjóslóbb forgatókönyvvel állt elő

Volodimir Zelenszkij szerint a háború sikeres lezárása után Oroszország újraszervezheti haderejét, és 15 új hadosztályt telepíthet Fehéroroszországba. Onnan pedig akár támadást is indíthat Lengyelország, vagy a Baltikum irányába.

Volodimir Zelenszkij a müncheni biztonsági konferencián azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök 100-150 ezer orosz katonát akar frissen kiképezni és az újonnan létrejött hadosztályokat nagyrészt, vagy teljes egészében Fehéroroszország területén akarja elszállásolni - írja a Portfolio.

Az ukrán elnök úgy véli, akár Ukrajna felé is újra megindulhatnak, de Lengyelországot vagy a balti államokat is célba vehetik az átcsoportosított orosz erők, a támadás pedig akár jövőre is megtörténhet. Véleménye szerint ez jár Vlagyimir Putyin fejében, és hírszerzési adatokra hivatkozva vélekedik úgy, hogy az orosz elnök a NATO elleni háborúra készül, de hozzátette, hogy nem 100 százalékig biztos benne, hogy ez meg fog történni, és őszintén reméli, hogy mindez még elkerülhető. (Mint ismert, korábban a dánok elemzésében az szerepelt, hogy az oroszok öt éven belül háborút indítanának - erről itt írtunk -, de más északi országok is előálltak már hasonló forgatókönyvvel.)

Hasonló véleményen van a holland védelmi miniszter is

A nyugati hírszerző szolgálatok szerint jelentősen megnőhet egy orosz katonai támadás esélye a balti államok ellen, ha Donald Trump amerikai elnök eléri az ukrajnai tűzszünetet; ha viszont ez bekövetkezik, akkor Litvániában a holland katonák az első védelmi vonalban lesznek - jelentette ki Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter a De Telegraaf című napilapnak adott interjújában.

A miniszter szerint egy ukrajnai tűzszünet növelheti a NATO fenyegetettségét, mivel lehetőséget adna Oroszországnak az újrarendeződésre és a támadások kiterjesztésére, ezáltal még bizonytalanabbá téve Európa biztonságát.

Ruben Brekelmans úgy véli: a tűzszünet lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy gyorsan átcsoportosítsa csapatait és katonai felszerelését, valamint fokozza a hadiipari termelést. Véleménye szerint egyértelmű, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök következő célpontja a balti államok lennének, mivel az orosz politikai retorika folyamatosan az "orosz birodalom helyreállításáról" szól.

"Ez azt jelentené, hogy a NATO-nak még jobban meg kell erősítenie az elrettentő erejét. A tűzszünet utáni körülbelül év különösen sebezhető időszak lenne. Ezt az időszakot a lehető legrövidebbre kell szorítani, és a fenyegetést a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Ezért elengedhetetlen, hogy megőrizzük katonai harci képességünket" - húzta alá.

A NATO-tagállamok nemrégiben megállapodtak egy tervben, amely az északkeleti határ védelmét biztosítja, és amelyben a 32 tagállam mindegyike felelős egy-egy határszakaszért.

A holland katonák nagy valószínűséggel Litvániában alkotják majd az első védelmi vonalat, a Fehéroroszországgal közös határ mentén, ahol már most is 270 holland katona állomásozik.

A lengyel-litván határ mentén húzódik a Suwalki-folyosóként ismert, körülbelül 65 kilométer hosszú földsáv a kalinyingrádi exklávé és Fehéroroszország között. Ha Oroszország elfoglalná ezt a területet, elvághatná a balti államokat a többi NATO-tagállamtól.

Németország egy nagyszabású katonai bázist is kiépít Litvániában, ahol az elkövetkező években 5000 katonát kíván állomásoztatni, és Hollandia is csatlakozhat ehhez az állandó jelenléthez.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×