Infostart.hu
eur:
386.29
usd:
332.64
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Nyitókép: X / NEXTA

Vlagyimir Putyin 2026-ban meg akarja támadni a NATO-t - közölte az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián újságírók előtt kijelentette: amíg hazája nem csatlakozik a NATO-hoz, addig 1,5 milliós hadseregre van szüksége ahhoz, hogy ellenálljon Oroszországnak.

Az államfő szavai szerint amíg Ukrajna nincs a NATO-ban, addig Európával közösen biztonsági rendszert kell kialakítania, és fontos, hogy ezt az európai vezetők is megértsék. Zelenszkij január közepén közölte, hogy jelenleg 880 ezer katona van az ukrán hadseregben, akik az egész országot védik - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az elnök kijelentette, hogy Oroszország akár már a jövő évre agressziót készíthet elő NATO-tagországok ellen. Kiemelte, hogy Oroszország már idén 15 hadosztályt készít fel kiképzésre és a fehérorosz irány megerősítésére. "Szerintünk az összes, vagy egy részük bizonyosan Fehéroroszország területén lesz. Ez 100-150 ezer katonát jelent" - jegyezte meg az elnök. Szavai szerint ez a nagy létszámú haderő egyáltalán nem biztos, hogy Ukrajna ellen indul támadásra. "Megindulhatnak Ukrajnába, mint 2022-ben, vagy Lengyelországba, illetve a balti államokba" - jegyezte meg. Hozzátette:

a hírszerzéstől kapott információk alapján gondolja úgy, hogy Vlagyimir Putyin háborút készít elő 2026-ra NATO-országok ellen.

Az államfő leszögezte, hogy Ukrajna nem támaszt semmilyen feltételt az Egyesült Államoknak a Donald Trump amerikai elnökkel való találkozót illetően, és nincs olyan ügy, amelyet ne lenne hajlandó megvitatni. Kérdésre válaszolva, azt mondta: megérti az Egyesült Államok vonakodását Ukrajna NATO-csatlakozásától, és nem biztos abban, hogy ez a jövőben változni fog.

"A mai Amerika és Trump elnök nem hajlandó a NATO-ról beszélni. Úgy gondolják, hogy Ukrajna nem lehet a NATO-ban. Úgy vélik, az orosz megszállás fő oka az, hogy a NATO-csatlakozás benne van Ukrajna alkotmányában" - mutatott rá. Zelenszkij egyúttal azt sem zárta ki, hogy Ukrajnának változtatnia kell álláspontján a NATO-csatlakozási szándékával kapcsolatban. "Akarunk-e a NATO-ban lenni? Igen, de pusztán a NATO szó miatt? Nem, valójában a biztonsági garanciák miatt.

Ebben az esetben a fő kérdés ezeknek a biztonsági garanciáknak a tartalma lesz, különös tekintettel az ukrán hadsereg létszámára, illetve egy esetleges békefenntartó misszió paramétereire" - hangsúlyozta. "Vörös vonalnak" nevezte azonban Ukrajna nemzetközi jogi területi integritását. "Jogilag soha nem fogjuk elismerni az ideiglenesen megszállt területeket orosznak vagy bármi másnak, az ukránon kívül. Ez határozottan egy vörös vonal, benne van az alkotmányban. Erről csakis Ukrajna népe dönthet" - szögezte le.

Zelenszkij közölte, hogy Kijev információi szerint Oroszország a közeljövőben még 2-3 ezer észak-koreai katonát készül telepíteni Oroszország kurszki térségébe.

Az észak-koreaiaknak több mint négyezres vesztesége van, mintegy kétharmaduk meghalt. Az észak-koreai hadsereg morálja is romlott, mert látták, mennyien szöktek el az alakulataiktól - mondta. Hangsúlyozta egyúttal, Ukrajna nem lazíthat, mert a helyzet gyorsan változhat. "Oroszország továbbra is kapcsolatot tart Észak-Koreával a katonák, fegyverek és rakéták szállítása ügyében" - figyelmeztetett, megjegyezve, hogy erről Donald Trump csapatával is készül tárgyalni.

Az elnök közölte, hogy a régóta ádáz harcok sújtotta Donyeck megyei Pokrovszk városnál az ukrán erők javítottak helyzetükön az elmúlt napokban. "Elmondhatom, hogy ott most magabiztosabbak vagyunk, mint voltunk" - fogalmazott, de részleteket nem árult el. Zelenszkij kitért arra, hogy a csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágjába pénteken becsapódott orosz csapásmérő drón olyan alacsony magasságban repült, amelyen a radar nem láthatta.

Szavai szerint ez azt jelzi, hogy Oroszország célzott támadást hajtott végre a szarkofág ellen.

"A drón 85 méteres magasságban repült. Fontos megérteni, hogy a radarok nem látják ezt a magasságot. A csapás pontosan a szarkofágra irányult, és pont a müncheni biztonsági konferencia kezdetének napján. Ez egyértelmű +üdvözlet+ (Vlagyimir) Putyintól és Oroszországtól" - mondta. Megjegyezte: ez is újabb bizonyítéka annak, hogy az orosz elnök nem akar véget vetni a háborúnak.

Az ukrán elnök a müncheni konferencia keretében tartott egyik panelbeszélgetésen leszögezte: az orosz elnökön, Vlagyimir Putyinon kívül nem tervezi, hogy más orosz tisztségviselőkkel leüljön tárgyalni. "Nem fogok oroszokkal találkozni, kizárólag Putyinnal, és vele is csak azután, hogy Trumppal közös tervet készítünk a háború befejezésére" - szögezte le, hangsúlyozva: Putyinnal csakis azért kész találkozni, hogy az orosz elnök véget vessen a háborúnak.

"Nem lesz más tárgyalási platform semmilyen kompromisszummal" - tette hozzá Zelenszkij.

Az ukrán államfő Münchenben külön megbeszélést folytatott J.D. Vance amerikai alelnökkel. Újságírónak nyilatkozva a tárgyalásukat "jónak" minősítette, de hozzátette, hogy még ki kell dolgozni a Putyin megállítására és a háború befejezésére irányuló tervet. Zelenszkij ismételten hangsúlyozta, hogy Ukrajnának valódi biztonsági garanciákra van szüksége. Hozzátette, hogy folytatódnak a találkozók "az amerikai csapattal" és "örömmel látják hamarosan Ukrajnában" Keith Kelloggot, az amerikai elnök Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottját.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×