Vallásos nacionalizmusnak szokás nevezni azt a meggyőződést, amely szerint egy ország történelmileg domináns vallásának központi részét kell képeznie a nemzeti identitásnak, valamint hatással kell lennie a politikai döntéshozatalra is – írja az Index, hozzátéve, hogy jó példa a vallásos nacionalista államvezetésre Vlagyimir Putyin rendszere, ahol az ortodox egyház az orosz nemzeti identitásnak is fontos részét képezi, illetve politikai tényező is.

De sokan Donald Trumpot is vallásos nacionalistának tekintik, ugyanis gyakran hangsúlyozza, hogy az amerikai kultúrához hozzá tartozik a keresztény vallás is. Beiktatási beszédében úgy fogalmazott: „Nem fogjuk elfelejteni a hazánkat, nem fogjuk elfelejteni az alkotmányt, és nem fogjuk elfelejteni Istent.”

A Pew Research Center amerikai kutatóintézet végzett nemrég nemzetközi kutatást azzal kapcsolatban, hogy a vallásos nacionalizmus mennyire népszerű egyes országokban. A kutatók 36 országból kérdeztek meg összesen 55 ezer embert. Mindenhol az állam történelmileg domináns vallására vonatkozóan tettek fel kérdéseket, Magyarország esetében így az alábbiakat:

1. Fontos-e kereszténynek lenni ahhoz, hogy valaki magyar legyen?
2. Fontos-e, hogy a magyar miniszterelnök keresztény legyen?
3. A keresztény Bibliának hatással kellene-e lennie Magyarország törvényeire?
4. Amikor a keresztény Biblia és a magyar nép akarata egymással ellentétes, akkor is a keresztény Bibliát kell figyelembe venni?

A kutatók azt tekintették vallásos nacionalistának, aki ezekre a kérdésekre inkább igennel válaszolt.

Mint írják, a felmérésben részt vevő keresztény országok közül az afrikai alacsony jövedelmű Kenyában azonosították a legtöbb vallásos nacionalistát, itt a lakosság 37 százaléka tartja fontosnak a vallás szerepét a kenyai nemzettudatban.

Összefüggés mutatkozik egy adott ország gazdasági helyzete és a vallásos nacionalizmus között – állapították meg a felmérés során. A keresztény országok közül az élen végeztek olyanok, mint

• a Fülöp-szigetek (21 százalék)
• Ghána (17 százalék)
• Peru (17 százalék)
• a Dél-afrikai Köztársaság (16 százalék)
• Nigéria (13 százalék)
• Brazília (13 százalék).

A magasabb jövedelmű országok közül a legnagyobb arányban Görögország lakossága vallásos nacionalista 9 százalékkal, őket követi az Egyesült Államok 6 százalékkal, Olaszország 4 százalékkal és Lengyelország 3 százalékkal.

Magyarországon, hasonlóan olyan európai országokhoz, mint Franciaország, Hollandia vagy Svédország, a vallásos nacionalisták száma 1 százalék körüli.

A muszlim többségű országokban jóval magasabb értékeket mértek, de itt is érvényesült az az általános jelenség, hogy a szegényebb államokban a vallást fontosabbnak tartották az emberek. Törökországban csak az emberek 11 százaléka azonosítható vallásos nacionalistaként, az alacsonyabb jövedelmű Banglades 45, Indonézia 46 és Malajzia 38 százaléka viszont a nemzeti öntudat szempontjából is fontosnak tartja az iszlám vallást – írja a lap.

Érdekesség, hogy a buddhista többségű országokban van a legkevesebb vallásos nacionalista, bár a lakosság jövedelme ezekben az eseteken is erősen döntő faktor volt. Thaiföldön az emberek 9, Srí Lankán 7 százaléka kötötte össze nemzeti identitását a buddhizmussal, a magasabb jövedelmű Dél-Koreában, Szingapúrban és Japánban viszont alig volt mérhető a vallásos nacionalizmus. A hindu Indiában a felnőtt lakosság 24 százaléka, a zsidó többségű Izraelben pedig 9 százalék vallásos nacionalista.

A felmérés szerint az emberek vallásról alkotott véleménye általában pozitív volt világszerte, különösen a közepes jövedelmű országokban.

A vizsgált 18 közepes jövedelmű országban a megkérdezettek 87 százaléka vélte úgy, hogy a vallásosság segíti a társadalmat, ezzel szemben a 18 gazdag országban ez az arány csak 56 százalékos volt. Azt is megállapították, hogy a nagy többség szerint a vallás toleranciára ösztönöz.

Arról viszont megoszlottak a vélemények, hogy a vallás babonás gondolkodáshoz vezet-e, vagy sem: a 36 ország átlagában 52 százalék szerint igen, 42 százalék szerint pedig a hittől nem lesznek babonásabbak az emberek.

Azzal, hogy a szent szövegeknek befolyással kell-e lenni a törvényalkotásra, a közepes jövedelmű országok lakosságának nagy része egyetértett, annak ellenére, hogy a különböző országokban más-más szent könyvekről kérdezték az embereket. Ezzel szemben a magas jövedelmű országokban, mint Ausztrália, Franciaország, Kanada, Németország, Spanyolország, Olaszország vagy az Egyesült Királyság, a nyilatkozók legalább fele mondta, hogy a Bibliának egyáltalán nem szabadna befolyást gyakorolnia az ország törvényeire.

Politikai megoszlás terén megállapították a kutatók, hogy a jobboldali emberek körében szinte minden országban több vallási nacionalistát találni, mint a baloldali érzelműek között.

Törökországban mutatkozott a legnagyobb eltérés, ott a vallásos nacionalisták csupán 2 százaléka határozta meg magát baloldaliként. Az európai országokban továbbá megfigyelhető, hogy a jobboldali populista pártok támogatói között több a vallásos nacionalista – írja a lap.

Kiderült még a Pew Research Center kutatásából, hogy az emberek többsége úgy véli, fontosabb az, hogy egy országnak olyan vezetője legyen, aki kiáll az emberek vallási meggyőződése mellett, mint egy olyan vezető, aki osztja a saját vallási nézeteit.