Elsősorban a jelenleg még ellenzéki CDU/CSU több vezető politikusa sürgeti a szír menekültek mielőbbi hazaküldését, sőt a szíriai jövő bizonytalanságai miatt a konzervatívok az újabb menekülthullámot sem zárják ki.

A Németországban az Aszad-rezsim elől menekülők többsége már hivatalosan is menedéket talált, kisebb részük pedig a kérelmének elbírálására vár. Ami az adatokat illeti, a Németországban tartózkodó szíriaiak egymilliós száma a legnagyobb a külföldi országokból ékezett menekültek közül.

A CDU/CSU által követelt mielőbbi hazaküldésük ügyében állást foglalt Olaf Scholz is. A kancellár az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva úgy ítélte meg, hogy a szíriai menekültek visszatérése hazájukba túlságosan korai lenne. "Szíriában veszélyes a helyzet" – fogalmazott Scholz, utalva arra, hogy az Aszad-rezsim megdöntésében a főszerep az Iszlám Államban és az al-Kadában egyaránt aktív Hajat Tahrir as-Sam (HTS) iszlamista csoporté volt. A kancellár szerint Németországnak más országokkal együttműködve mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a rezsim bukása után Szíriában olyan demokratikus rendszer jöjjön létre, amelyben a különböző vallású emberek együtt tudnak működni.

Lényegében hasonlóan fogalmazott zöldpárti külügyminiszter is. Annalena Baerbock a kormány nevében nyolcpontos tervet ismertetett az együttműködés elősegítésére. Ebben vázolta, hogy Németország miként, illetve milyen feltételek teljesülése mellett támogatná az Aszad-rezsim bukása utáni Szíriát. A közszolgálati média által ismertetett tervben ezzel kapcsolatban közös európai felelősségről beszélt.

Az ország új "uralkodóit" tetteik alapján ítélik meg – fogalmazott a miniszter, kiemelve a diktatúrát megdöntő különböző csoportok együttműködésének, az etnikai és vallási kisebbségek védelmének, illetve a politikai folyamatba történő bevonásának szükségességét. Állást foglalt Szíria szuverenitásának biztosítása mellett, hangoztatva, hogy az ország nem válhat ismét idegen erők, illetve hatalmak játékszerévé.

Baerbock szerint az ország területi integritását nem szabad megkérdőjelezni, ami – mint hangsúlyozta – Izraelre és Törökországra is vonatkozik. A kancellárhoz hasonlóan "természetesnek" nevezte, hogy a Németországban tartózkodó szíriai menekültek csak akkor térhetnek haza, ha "teljes biztonságban" érzik magukat. A miniszter a menekültekkel kapcsolatban is "összehangolt megközelítést" hangsúlyozott.

Egyelőre nem világos, hogy a szíriai menekültek milyen mértékben, illetve milyen ütemben térhetnek vissza hazájukba, mint ahogy az sem, hogy lesz-e újabb menekültáradat.

Baerbock élesen bírálta a menekültek visszaküldésével kapcsolatos követeléseket. Képtelenségnek nevezte, hogy ezek 48 órával a rezsim megdöntése után hangzottak el.

A migrációs szakértő szerint nem várható, hogy a szíriai menekültek – akiknek többsége a 2021-es polgárháborút követően érkezett Németországba – "özönleni" fognak vissza hazájukba. Az osnabrücki migrációkutató, Jochen Oltmer a ZDF-nek nyilatkozva úgy vélte: lesznek olyanok, akik készek lesznek visszatérni, ha a helyzet stabilizálódik, ugyanakkor a többség már erős kötelékeket alakított ki a befogadó társadalomban: sokan gyermekeiket már itt járatták iskolákba, többen itt szereztek különböző képesítéseket, és itt jutottak álláshoz is. A kutató hangsúlyozta, hogy

az elmúlt évi több mint 200 ezer külföldi honosított negyven százalékát szíriaiak tették ki.

"Ezek az emberek már Németországot tekintik hazájuknak, ők már a társadalom szerves részét alkotják" – jelentette ki. Az iskolák, az önkormányzatok, a különböző intézmények, illetve vállalatok sokat fektettek az integrációba, mindennek veszélyeztetése kontraproduktív lenne tette hozzá – tette hozzá.

Szakértők ezt erősítették meg az egészségügy példájával. Hangsúlyozták, hogy a szíriai orvosok rendkívül fontos szerepet töltenek be az egészségügy rendszerében. A kórházak figyelmeztettek arra, hogy szükség van rájuk az egészségügyi ellátás fenntartásához. A német kórházszövetség megkongatta a vészharangot, a vezetője szerint

az ellátás rovására menne. ha sok szíriai orvos visszatérne hazájába,

A Der Spiegel és a ZDF szerint csaknem hatezer szíriai orvos dolgozik Németországban. Elsősorban a vidéki kórházak támaszkodnak a bevándorlókra – írja a Die Zeit, hangsúlyozva, hogy Németország nem tud lemondani róluk

Az egészségügy mellett a közlekedés, a logisztika, valamint a biztonság azok a fő területek, amelyeken a szíriaiak kisegítő alkalmazottként, míg 44 százalékuk szakképzett munkaerőként vállalt munkát, de a szolgáltatói szektorban ugyancsak sok szíriai tevékenykedik.