Infostart.hu
eur:
363.07
usd:
307.83
bux:
137709.61
2026. április 17. péntek Rudolf
COLOGNE, GERMANY - JUNE 12: German Chancellor Olaf Scholz speaks on stage as he visits the electric car production line at the Ford automobile factory on June 12, 2023 in Cologne, Germany. Dubbed the Cologne Electrification Center, the new factory hall is part of the plants transition to increasing Fords electric car production capacity. (Photo by Lukas Schulze/Getty Images)
Nyitókép: Lukas Schulze/Getty Images

Forrong a Ford, nincs közeledés a Volkswagennél, a Golfra támad a BYD

Olaf Scholz kancellár személyesen kereste fel a Ford autógyár kölni üzemét, hogy csillapítani próbálja az indulatokat. Az ok hasonló, mint a Volkswagennél: az alkalmazottak lázadása a tervezett elbocsátások miatt.

Az amerikai autógyárnak Németországban két üzeme van, Kölnben és Saarlouisban. A kölni üzemet 1931-ben alapították, és elsősorban a Ford Fiestára "szakosodott". A Saar-vidéki Saarlousiban ezzel szemben a Ford Focus volt "sztár". Német sajtójelentések szerint a Ford egész Európában 2027-ig mintegy 4000 munkahelyet akar megszüntetni. Az európai gyárak közül a tervezett leépítések a legkeményebben a kölni üzemet sújtanák, az észak-rajna-vesztfálai üzemben 2900 munkahely szűnne meg.

A Deustchlandfunk tudósítása szerint Olaf Scholz állást foglalt az elektromos autók európai értékesítésének ösztönzése mellett. A kancellár – aki a február végi előre hozott parlamenti választásokra készülve most különösen aktív – szükségesnek nevezte a töltési infrastruktúra kiépítését is. Szerinte egész Európának erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy az elektromobilitás működjön.

A beszámolókból kitűnt, hogy Scholz nem véletlenül időzítette mostanra a kölni vizitet. A beszéd előtt ugyanis az üzemi tanács rendkívüli ülést tartott, és azon a kormányzat elkötelezettségét is követelte az elektromos autózás mellett. Az idei esztendőben ugyanis nem utolsó sorban a korábbi állami támogatás megszűnése miatt jelentősen visszaesett az elektromos autók iránti kereslet. A testület az ülésen sürgette egyfajta, a vásárlást ösztönző bónusz bevezetését a gyenge kereslet élénkítése érdekében.

Német portálok emlékeztettek arra, hogy a Ford sokáig a belső égésű motorokra támaszkodott, és meglehetősen későn kezdett befektetni az elektromobilitásba. A kölni üzemet csaknem kétmilliárd euróért alakították át, lehetővé téve az elektromos autók gyártását, ami csak júniusban kezdődött el.

Miközben a kölni Ford-gyár egyelőre csak "forrong", a Volkswagen németországi üzemeiben áll a bál. A tervezett bércsökkentések és ezzel párhozamosan a kilátásba helyezett üzembezárások miatt a tíz németországi gyár alkalmazottai már több figyelmeztető munkabeszüntetést tartottak, így a múlt hét elején és a most hétfőn is. Az IG Metall szakszervezet szerint a hétfői sztrájkban több mint százezren vettek részt, a VW igazgatótanácsa ezzel szemben 55 ezer sztrájkolót említett.

A wolfsburgi központban folytatódott a válságtanácskozás az igazgatótanács és az üzemi tanács, illetve az IG Metall szakszervezet képviselői között. A hétfői találkozó szeptember óta a negyedik ilyen egyeztetés volt, és ez is az álláspontok közeledése nélkül ért véget. A cégvezetés a Volkswagen a kínai értékesítési nehézségeire, a németországi gyártási költségek növekedésére, valamint a kereslet visszaesésére hivatkozva ragaszkodik a tíz németországi üzem közül három bezárásához, továbbá a jelentős bércsökkentéshez. Megítélése szerint mindez elengedhetetlen a cég versenyképességének fenntartása érdekében, ennek szellemében az ősz folyamán hatályon kívül helyezte az érvényben lévő kollektív szerződést is.

Az üzemi tanács ezt elutasítja, ugyanakkor hajlandó engedményekre, többi között vállalva a bérek meghatározott idejű befagyasztását. A tervezett elbocsátások 2027-ig több ezer munkahelyet érintenének.

A kínai autógyártás európai nyomulására" utal ugyanakkor a Handelsblatt című lap híre arról, hogy a BYD jövőre kívánja megkezdeni a helyszíni gyártást Európában, mégpedig a kompakt autók kategóriájában Magyarországon. A lap által idézett európai igazgató, Stella Li a Capital üzleti magazinban fogalmazott úgy, hogy az európai terjeszkedés 2025 végén kezdődik.

A modellek a kompakt szegmensbe tartoznak, tehát – mint idézték – "Golf osztályú" elektromos autók. A lap szerint az igazgató arra a gyárra utalt, amelyet Magyarországon épít. Ez lesz a Kínában két éve piacvezető BYD első gyára az Európai Unióban – emelte ki a Handelsblatt. Az igazgató hangsúlyozta azt is, hogy a magyarországi gyártóüzem központi helyet foglal el a BYD európai piachódító terveiben.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.

Magyar csúcskatonák indultak Faranciországba

Az Orion 2026 nevű gyakorlat áprilisi szakaszában NATO-parancsnokság alatt több ezer katona, mintegy 1800 harcjármű, több tucat helikopter és több száz pilóta nélküli eszköz gyakorlatozik együtt. Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke csütörtökön utazott el Lille-be, ahol informális egyeztetéseket folytat vezérezredesekkel, NATO-parancsnokokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Harmadik ország – második prioritás?

Harmadik ország – második prioritás?

A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának kérdése az elmúlt hónapokban több szempontból is a politikai pártok kiemelt kampánytémájává vált. A választások lezárultával várható, hogy a jelenlegi szabályozások átalakítása rövid távon az új kormányzat napirendjére kerül, azonban a gazdaságnak az átmeneti időszakban is szüksége van az erőforrásokra – főként, ha az évek óta várt fellendülés és a folyamatban lévő nagyberuházások szériagyártása elkezdődik. Rövid távon jelentősen felértékelődhet a magyar munkaerő, hosszú távon azonban elengedhetetlen egy átgondolt, piaci alapon működő és nemzetgazdasági célokat támogató keretrendszer szerint működő gyakorlat kialakítása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×