Elemzést tett közzé a Migrációkutató Intézet a németországi migrációs politika változásairól és jelenlegi helyzetéről. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója az InfoRádióban azt mondta, a hivatalban lévő kormány intézkedései egyértelműen a szigorítás irányába mutatnak.

"Paradox módon a szociáldemokraták által vezetett koalíció az, amely az elmúlt egy évben folyamatosan szigorító intézkedéseket vezetett be, ezek aztán az augusztusi solingeni támadás után még tovább folytatódtak. Szállítottak haza afgán állampolgárokat is, egy olyan országba, amely nem számít biztonságos országnak. Most azt is látjuk, hogy Szomália kormányával kötöttek megállapodást annak érdekében, hogy visszafogadják azon állampolgáraikat, akik nem jogosultak németországi tartózkodásra. Szomáliában sem jó a biztonsági helyzet, bár az ország egyes részein stabilitás van, más területeket felkelő csoportok tartanak ellenőrzésük alatt, ezért több NGO és humanitárius ügyekkel foglalkozó szervezet is kritizálta a német kormányt" – sorolta.

Hogy ilyenkor egyszerűen szerződést szegnek-e a németek, vagy milyen módon változtatnak a gyakorlaton, arról elmondta, a kulcsszó az alkalmazkodás.

"Valahogyan kezelniük kell azt a 226 ezer embert, aki illegálisan tartózkodik az országban. Egyértelmű, hogy ennyi embert nem tudnak hazadeportálni. A jelenlegi éves keretszám 40 ezer fő, ennyit szeretnének valahogy hazaküldeni. Ennek előmozdítása érdekében több megállapodást is kötöttek" – utalt arra, hogy Szomália mellett Kenyával, Marokkóval és Grúziával is született olyan megállapodás, amely révén olajozottabban történhet a hazaszállítás.

A "küldő" országok döntő többségének esetében azonban Németország – a szakértő szerint – feladta a küzdelmet, a 226 ezer ember döntő többsége maradhat német földön, akár kormányváltás esetén is.

A németek "óvatosak" az intézkedések megtételekor, nem olyanok, mint például a finnek. "Pestiesen szólva nem sokat lacafacáztak a finnek, ők azt mondták, hogy amennyiben Szomália nem hajlandó visszafogadni állampolgárait, felfüggesztik a fejlesztési támogatásokat, és miután Szomália a tárgyalási folyamat végén sem volt nyitott, a finnek befagyasztották a forrásokat, és nem küldenek több támogatást" – hozta fel Marsai Viktor. A németek idáig "még nem jutottak el", és csak azon országokkal egyeznek meg, amelyek hajlandók is egyezkedni, akkor is, ha a lista szűkös.

Aláhúzta még, hogy azért koránt sincs szó tömeges deportálásokról. "Afganisztán esetében 24 embert sikerült repülőgépre ültetni, és Szomália esetében is minimális lesz a létszám. A szomáliai kormány abba egyezett bele, hogy bűncselekmények elkövetőit fogják visszafogadni, azokat az állampolgárait, akik ugyan illegálisan tartózkodnak Németországban, de nem követtek el bűncselekményt, nem fogadják vissza" – mondta.

Az elemzésben szó van Csádról, ahol a magyar hadsereg is "érdekelt". Az országban földosztásról van szó, ami viszont lehet, hogy kevés lesz földművestudás és eső nélkül a visszafogadottak letelepítéséhez. Kiemelte, első lépésként a földet mindenképp felosztják. Ez mintegy százezer hektáros területet érint, olyat, amely jelenleg nincs mezőgazdasági termelésbe vonva.

"A német fejlesztési ügynökség tervei szerint a területet megművelhetővé teszik, és öntözési rendszerekkel is el fogják látni. Mindenki kíváncsian várja, hogy ez hogyan fog megvalósulni, mert grandiózus elképzelésről van szó, családonként egy hektárhoz lehet jutni, vagyis százezer családot szeretnének letelepíteni úgy, hogy fele részben a helyi közösségekből, fele részt pedig a Szudánból menekültekből állna össze a létszám, és itt óriási befektetésekre van szükség" – mondta Marsai Viktor. Hozzátette: nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Csád bizonyos részein a felkelő csoportok aktívak, tehát a fejlesztés biztonságát is garantálni kell. "Még az is lehet, hogy egy ponton egyszer ezt magyar katonák fogják ellátni" – jelezte Marsai Viktor, hozzátéve, hogy egy német-francia kötelékben valósulhat meg mindez.