Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
Christian Lindner német pénzügyminiszter nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozására Luxembourgban 2024. április 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Olaf Scholz megelőző csapása: a liberálisoknak már kész forgatókönyvük volt a kilépésre

Csaknem egy hónapja, hogy megbukott a hárompárti német kormánykoalíció. Az ok a liberális pénzügyminiszter, Christian Lindner és vele együtt pártja, a szabad demokrata FDP menesztése volt, amiről maga a kancellár, Olaf Scholz döntött. A szabad demokraták azonban már készültek a koalíció felmondására, olyannyira, hogy ennek időpontját "D-napként" meg is határozták.

Az már korábban ismert volt, hogy a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és az FDP között az elmúlt három évben, de különösen az idei esztendőben elsősorban gazdasági kérdésekben nem épp harmonikus volt az együttműködés. Az állandó viszálykodás miatt a koalíció támogatottsága mélypontra süllyedt, ami egyaránt sújtotta mindhárom pártot. Ismert volt az is, hogy a Christian Lindner vezette FDP az elmúlt időszakban több alkalommal is a koalíció felmondásával fenyegetőzött, és a maradást feltételekhez kötötte.

Mégis meglepetésként hatott az a hír, hogy a párt a kilépésre nemcsak konkrét forgatókönyvvel, hanem pontos dátummal és kidolgozott "stratégiai dokumentummal" is rendelkezett. Olyannyira, hogy a tudósítások szerint a FDP a szövetségesek 1944. június 6-i normandiai partszállásának mintájára egy "D-napot" is előirányzott, amely csaknem egybeesett a kancellári döntéssel. Mindez azt jelentette, hogy november első hetében az FDP mindenképp bejelentette volna a kilépését a koalícióból. Kiszivárgott értesülések szerint a dokumentum a D-nappal összefüggésben K-45-öt említett, ami arra utalt, hogy

a koalíció elhagyását az idei esztendő 45. hetére időzítették.

A történtek a február 23-i előre hozott parlamenti választások előtt tovább mélyíthetik a három immár volt koalíciós párt, de főként az FDP válságát. Erre utal az a péntek kora délelőtti bejelentés, amely szerint azonnali hatállyal lemondott Bijan Djir-Sarai, a liberális párt főtitkára, miután egy nappal korábban a nyilvánosság előtt ismerte be, hogy pártja ténylegesen kidolgozta a kilépés forgatókönyvét, és rendelkezett az erre vonatkozó stratégiai dokumentummal. A szabad demokrata politikus arra hivatkozott, hogy a kormánykoalíció "tehetetlensége" már régóta terhet jelentett az ország számára. Szerinte gazdasági fordulat végrehajtása nélkül a koalíció megszűnése elkerülhetetlen lett volna.

A dokumentumot a kiszivárgása után a párt a nyilvánosság elé tárta sajt honlapján. Az erre vonatkozó döntést pedig az "átláthatóság" szükségességével indokolta.

Értesülések szerint a kilépést "ideális idő" kulcsszóval a 45. naptári hét közepére időzítették, amit ugyanakkor befolyásolt a november 5-i amerikai elnökválasztás bizonytalan kimenetele. A 45. naptári hét november 4-én kezdődött, Olaf Scholz kancellár november 6-án menesztette pénzügyminiszterét, ami az FDP kiválásához és a koalíció bukásához vezetett.

A nyilvánosságot látott dokumentum nyomán a korábbi koalíciós partner SPD élesen bírálta a korábbi koalíciós partnert. Matthias Miersch, a szociáldemokrata párt főtitkára az FDP elnökét, Christain Lindnert bocsánatkérésre szólította fel. "Az ilyen felelőtlen magatartás rombolja az embereknek a demokratikus intézményekbe vetett bizalmát" – hangoztatta a főtitkár, és hozzátette, Christian Lindner és az FDP az állampolgároknak magyarázattal és bocsánatkéréssel tartozik.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×