A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint egy lehetséges világháború kitörésére készítheti fel a német hadsereg az országban működő vállalatokat. A Bundeswehr a politikusok által elfogadott, Németországi műveleti terv című ezeroldalas dokumentum alapján a legrosszabb forgatókönyvvel szembesíti a cégeket, gyárakat. A jelentésben egyebek mellett azonosítják a kritikus infrastruktúrát, továbbá a védelmi intézkedések részletes forgatókönyvét is leírják. A német lap szerint a dokumentum felkészülési stratégiákat vázol arra az esetre, ha a NATO keleti szárnyán végrehajtott orosz műveletek előzetes, elrettentő reakciót tennének szükségessé. Németország ekkor adott esetben több százezer katona csomópontjává válna, akiket keletre kellene szállítani.

A Hamburgi Kereskedelmi Kamarában nemrég tartott rendezvényen már konkrét javaslatokkal is előálltak. Jörn Plischke alezredes, a hamburgi tartományi parancsnokság vezetője például azt tanácsolta, hogy minden száz alkalmazottra képezzenek ki legalább öt olyan további teherautó-sofőrt, akire nincs szükségük. Az intézkedés oka, hogy a németországi utakon közlekedő teherautók 70 százalékát kelet-európaiak vezetik. A vészhelyzetek elhárítására a német alezredes azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy készítsenek konkrét tervet arról, válsághelyzetben melyik alkalmazottjuktól mit várnak el, mert a saját védelmük érdekében fontos, hogy mindenki tisztában legyen a biztonsági kérdések fontosságával.

Az NKE Rendészettudományi Karának rendészetelméleti- és történeti tanszékvezetője az InfoRádióban elmondta: először is azt kell mérlegelni, hogy valóban van-e realitása a harmadik világháború kitörésének, illetve jelen esetben arról sem szabad megfeledkezni, hogy pillanatnyilag nem a legjobb állapotban van a német gazdaság. Kovács Tamás hozzátette:

több európai hadsereg, köztük a német haderő sincs felkészülve egy lehetséges fegyveres konfliktusra, mint ahogy az európai lakosság sem.

Egy ilyen rendkívüli helyzetben az államnak sokkal keményebben és feszítettebben kellene átvennie az irányítást többek közt az ipar, a közlekedés és számos más szolgáltatás felett, ami a társadalmak többsége számára teljesen idegen és ismeretlen volt az elmúlt évtizedekben.

Az egyetemi docens közölte: minden országban törvény írja elő, pontosan milyen intézkedéseket kell meghozni rendkívüli helyzetekben. Úgy véli, a most nyilvánosság elé kerülő német stratégia egy felkészülési folyamat, amely során például annak járhatnak utána, hogy energiahiány vagy csökkentett energiamennyiség mellett milyen teljesítményre képesek az egyes gyárak, ipari vállalatok.

Valószínűleg azt is felmérik, hogy veszélyhelyzet esetén mekkora mennyiségre lenne szükség a különböző termékekből, élelmiszerekből ahhoz, hogy a lakosság és a hadsereg ellátása biztosított legyen.

Kovács Tamás szerint az utóbbi időben az európai sajtóban is fontos kérdéssé vált, hogy milyen tervei lehetnek közép- vagy hosszú távon Moszkvának. Azt gondolja, ennek a német dokumentumnak a kiszivárogtatása pszichológiai célokat is szolgálhat, magyarán szépen lassan adagolva az egyes tényeket talán felkészíthetik a lakosságot arra, hogy mi várható, ha tényleg kitör a harmadik világháború.

Az egyetemi tanszékvezető arról is beszélt, milyen teendői vannak az államnak a civilek tájékoztatását illetően abban az esetben, ha rendkívüli helyzet állna elő. Mint mondta, rakétatámadások esetén a lakosság biztonsága és a kritikus infrastruktúra védelme a legfontosabb, ezért óvóhelyeket kell keresni, meg kell oldani az áram-, élelem- és vízellátást, biztosítani kell az egészségügyi ellátást, gyógyszereket. Egy ilyen elképzelt helyzetben kiemelt szerep hárul a különböző hatóságokra, mint például a katasztrófavédelem vagy a tűzoltóság. Kovács Tamás úgy fogalmazott, „józan gondolkozású és érzésű embereket szinte lehetetlen felkészíteni” a háborúra, hiszen az elmúlt évtizedekben Európa nagy részén nem volt, mégis

arra kell törekedni ilyenkor, hogy ne induljon el pánikreakció.

Az egyetemi docens szerint az orosz–ukrán háború abban az esetben eszkalálódhatna vagy szélesedhetne ki világháborúvá, ha több fronton, adott esetben több kontinensen indítanának fegyveres hadműveleteket. Emlékeztetett, hogy 1945 óta szinte valamennyi kontinensen folytak kisebb-nagyobb háborúk, Afrikában például több helyen jelenleg is zajlanak. Úgy véli, inkább arra van nagyobb esély, hogy „mélyülni fog” az orosz–ukrán konfliktus, mert ha bátorítást kapnak az oroszok az erőteljesebb támadásra, akkor nem lehet kizárni, hogy ezt ki is használják adott esetben. Kovács Tamás megjegyezte: nagy kérdés, hogy Ukrajna meddig tud még kitartani, illetve meddig tudják támogatni anyagilag és fegyverekkel a nyugati szövetségesek.

Mint fogalmazott, rengeteg a nyitott kérdés, és csak akkor lehet megmondani, hogy kitörhet-e a harmadik világháború, ha ezekre a kérdésekre válaszokat kapunk. „Azért az európai és a nyugati világ vezetői általában ódzkodnak attól, hogy kirobbantsanak egy világméretű konfliktust, hiszen az érintettek tisztában vannak vele, hogy

ha egyik fél például atomfegyverhez nyúlna, akkor a másik fél is hasonló válaszcsapást adna erre, ami viszont gyakorlatilag a Föld elpusztítását jelentené perspektivikusan”

– magyarázta a tanszékvezető.

Német hírszerzési vezetők októberben közölték, hogy Oroszország „közvetlen katonai konfrontációra” készül a NATO-val. Németország 2023 végén 2011 óta először újította meg katonai és stratégiai doktrínáját, azzal a céllal, hogy a Bundeswehrből háborús hadsereget alakítson ki. „A háború visszatért Európába. Németországnak és szövetségeseinek ismét katonai fenyegetéssel kell szembenézniük. A nemzetközi rendet támadás éri Európában és világszerte. Egy korszakváltás időszakában élünk” – áll az új doktrína első bekezdésében.

Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke pedig szerdán a Német Külpolitikai Társaság nevű agytröszt berlini rendezvényén arról beszélt, hogy nem zárható ki egy NATO elleni orosz támadás veszélye a következő években.

"Oroszország háborúra készül a Nyugat ellen" – hangoztatta a BND elnöke, akit a Zeit című német lap hírportálja idézett. "Lehetséges cselekvési alternatíva lesz a Kreml számára egy katonai konfrontáció" - figyelmeztetett Kahl. Mint mondta, abból indul ki, hogy az orosz hadsereg állományát és felszereltségét tekintve az évtized végére képes lehet "támadást indítani a Nyugat ellen".

Kahl ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy

nem nagyszabású támadásra kell számítani az európai NATO-tagállamok ellen.

Oroszország szerinte valószínűleg inkább azzal fog próbálkozni, hogy meghiúsítja az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetből fakadó segítségnyújtási kötelezettséget, ezzel előidézve a NATO kudarcát. Amennyiben Oroszország a NATO egyik tagját katonai erővel megtámadná, a többiek ezt azonban nem minősítenék az egész szövetség elleni támadásnak, és nem ennek megfelelően reagálnának, azzal Moszkva elérné célját.